Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956

Borsos József: A város- és községgazdálkodási mérnöki oktatás megszervezése

Ilyen szakterületként a következőket választottuk ki:

Településtervezés.

Városi utak építése és fenntartása.

Vízellátás, csatornázás.

Városgazdálkodás.

Annyit a magasépítés köréből is feltétlenül meg kell tanulniok, ameny- nyi az építési engedélyek szakszerű elbírálásához szükséges. Ezért kisebb épületek tervezésével is kell foglalkozniok.

A magyar vidéki városok városképe nem kielégítő, sőt Budapesten is sok kivetni valót találunk. Ennek oka az, hogy a városi mérnökök egy- része nem rendelkezett építőművészeti kultúrával. Tantervűnk egyik fontos feladata az is, hogy ilyen kultúra megszerzéséhez lehetőséget nyújtson.

nem MÜszui tmihegymc urpozÓ szMakNikccYiit Építészeti tmítxrcymí KWPUNURCY/kK

mèrnoït unimcyu

GÉPÉSZETI HtnÁRGYMc CUDtSACI JEILECÜ Ш11.

Az építési engedélyek és az építésrendészeti intézkedések bizonyos fokú épületgépészeti tudást is megkövetelnek. A tantervben tehát ennek is helyet kell szorítani.

A városgazdasági jellegű ismeretanyagnak a tantervbe súlyának megfelelő módon és mértékben való beépítéséről is gondoskodni kell.

f) Az egyes műszaki jellegű tantárgyak programját a szaktanszékek úgy állítsák össze, hogy az általános alapismeretek mellett elméleti vonatkozásban is, de főként gyakorlati példák bemutatásával a kérdéses szakterület városi és községi vonatkozásait domborítsák ki.

g) A többi szaktól eltérően kell megszervezni a hallgatók termelési gyakorlatait is úgy, hogy azok a feladataik ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzéséhez nyújtsanak lehetőséget.

h) A sokrétű képzésnek megfelelően történjék a diplomatervezés feladatainak összeállítása is.

28