Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956

Kossuth-díjas tudósaink

CSANÁDI GYÖRGY a műszaki tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár Mérnöki és közgazdasági oklevelének meg­szerzése után a Műegyetemen mint tanársegéd működött, majd 1929 óta a Magyar Államvasu­taknál dolgozik különböző mérnöki beosztásban, 1949 óta mint az Államvasutak vezérigazgatója. Kezdeményezésére indult meg az út-, vas­út- és alagútépítő szakos mérnökhallgatók kép­zésében a vasúti üzem oktatásának fejlesztése, s e célból létesítették egyetemünkön a Vasút­építés és -üzemi tanszéket, amelynek 1951 óta — másodállásként — a vezetője. Vezetése alatt e tanszék úttörő munkát végzett a vasúti üze­met tárgyaló korszerű egyetemi tananyag ki­alakításában, a külföldi tapasztalatok és a ha­zai feltételek s adottságok figyelembevételével. E téren kiemelkedik Vasúti üzem c. egyetemi tankönyve. Felsőoktatásunk fejlesztése terén említést érdemel az a tevé­kenysége, amit a Közlekedési Műszaki Egyetem létesítésével kapcsolat­ban a közlekedési üzemmérnökök hazai képzésének megindítása érdeké­ben kifejtett. Tudományos munkásságának központjában a szocialista közlekedés alapelveinek feltárása, a fejlődés irányának meghatározása, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek biztosítása áll. A mun­káiban foglalt tudományos eredmények a vasúti közlekedés gazdaságos­sága és teljesítő képességének fokozása területén — így többek között a vo­natok sebességének, a mozdonyok vonóerőkihasználásának és a teherko­csik várakozási idejének műszaki és gazdasági vonatkozásai — a gyakor­lati üzemvitelben nagyrészt megvalósítást nyertek. A közlekedéstudomány hazai irányításában mint a Magyar Tudományos Akadémia Közlekedés- tudományi Főbizottságának elnöke vesz részt. Tanszékén — annak rövid fennállása ellenére is — eredményes tudományos kutatómunka folyik. A Kossuth-díjjal 1956-ban tüntették ki, a magyar közlekedéstudo­mány fejlesztése területén végzett munkássága elismeréseként. 197

Next

/
Oldalképek
Tartalom