Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956

Major Máté: Tíz esztendő magyar építészete

tészetnek. Azok az üzemi épületek, melyeknek formálásába döntő módon beleszólnak a gépek, a munkamódszerek, a nyersanyag és a termékek mozgása, azaz a technológia, általában igen szervetlenül hordozzák a hagyományra utalás fesztonjait és egyéb rekvizítumait, vagy éppen be sem fogadják azokat. Azok az üzemi épületek viszont, melyekben — például — az igazgatás irodai munkája folyik, felveszik az üzemen kívüli, a városi középületek reprezentációs külsőségeit. Ily módon az üzem együttesében

34. Inota. Erőmű. Mátray Gyula és munkatársai.

valójában kétféle építészet épületei állnak egymás mellett — vagy inkább egymással szemben —, melyek között csak ritkán sikerül valami szorosabb esztétikai kapcsolatot létesíteni.

Ipari építészetünk nagyszabású együttesei közül csak kiragadott példaként említem meg az inotai (34. kép) és a borsodi erőmüvet (35. kép) és mindenekelőtt a sztálivárosi vasművet, melyeken belül megépültek — a korszerű technika európaszerte ismert, kiváló magyar eredményeiként — a különböző nagy elemekből előregyártott csarnoképületek — Mátrai Gy. és társainak munkái. Ezek az épületek legtöbb estiben az új konstrukciók még nyers formáit mutatják, de monumentalitásukban határozottan le- nyűgözőek. Velük szemben — például a Sztálin vasmű igazgatósági épülete és üzemi főbejárata (36. kép) — Lauber L. és Szendrői J. alkotása — bár mérsékelt formákkal és hatásosan, az építészetfelfogás másik világából való.

174