Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Évkönyve 1955-1956
Elhunyt professzoraink
DR. KARDOS GYÖRGY (1902—1953) 1953. február 24-én távozott el váratlanul közülünk Kardos György professzor, az Építőipari Műszaki Egyetem első rektora, a III. sz. Építészettörténeti Tanszék vezetője. Hazánk felszabadulásának új életlehetőségeiben ívelt fel pályája, s rövid néhány esztendő alatt bontakozott ki sajátos egyénisége. Építőművészetünk emlékezetes fordulatának időpontjától haláláig eltelt két esztendő áldozatos, önmagát felőrlő munkája — e rövid idő ellenére is — teljes életművé vált. Olyan életművé, amelynek vázlatos jellemzése is nehéz feladat e rövid visszaemlékezésben. A szakmai tudás magas oktatói képességgel forrt össze Kardos György professzori hivatásának teljesítésében. Éáradhatatlan pedagógiai munkásságában nem választható el egymástól az oktatás és nevelés, az ismeretközlés és az ismeretek helyes felhasználását biztosító etikai szemlélet kifejlesztése. S miután áldozatos munkájának mozgatóereje a társadalom szolgálata volt, oktató és nevelő tevékenységének nem szabhattak korlátokat az egyetem falai sem. Működése szükségképpen túlnőtt az egyetemi oktatás keretein, s az egész építészettársadalom nevelésének, irányításának magasrendű feladatává emelkedett. Életművéhez tehát éppen úgy hozzátartozik az új Építőipari Műszaki Egyetem megszervezése, az oktatási program helyes alapokra fektetése, mint a Magyar Építőművész Szövetség létrehozása és a szocialista szellemű építőművészet ki- fejlesztése irányában végzett céltudatos, fáradhatatlan munkássága. Minden cselekedetét szétbonthatatlan egységgé kovácsolta az emberi társadalom fejlődésébe vetett erőteljes hite, amely páratlan tettrekészséggel, akaraterővel, dinamizmussal egyesült egyéniségében. Kardos György 1902. december 31-én született Szombathelyen. Tanítók gyermeke. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a budapesti Műegyetemen fejezte be tanulmányait. 1925-ben szerezte meg építészi oklevelét. Munkája már fiatal éveiben kétirányú. Korának kiemelkedő tehetségű építésze, Wälder Gyula irodájában ismerkedik meg az építészeti gyakorlat sokrétű feladataival. Nagyszabású építkezések tervezésében és levelűd
