Batalka Krisztina: Négy technikus élete 1943 nyarán - Egyetemtörténeti Füzetek sorozat (Budapest, 2021)

A négy technikus

A hangyák és a nagy teher a lusta munkásoknak. A délelőtt további rendező méré­sekből áll, melyeknek befejezése után mindenki mély lélegzetet vesz, mert ezzel az örvényi felvételezések­kel elkészültünk. Egy valaki nem nagyon örvend ennek, mert ez azt jelenti, hogy a hajóval lejjebb ereszkedünk És igy a beígért kör­téről és barackról le kell mondania /no meg feketéről Szerk./. Búcsút veszünk testvérhajónktól az A-tól és kezdetét veszi a hajmeresztő és izgalmakban bővelkedő lecsurgásunk. Az egész olyan volt, mint mikor a hangya egy nálánál sokkalta nagyobb terhet igyekszik elcipelni, de ez sehogy sem megy... Itt a hangya a vontatócsónak volt H parancsnoksága alatt, és a nagy morzsa: a tanyahajó. Azzal kezdődött, hogy a viz sodra rákent a szivattyú kútjára, mint a palacsintát, és a hajó népei jajveszé­­kelve tépték hajukat Ikladi úr vezénylete alatt. Negyedórái kiabálás után, mely alatt csak hárman dol­goztak, mégis lejjebb csúszott hajónk. Az utunk tovább lefelé egyenes volt. U. i. egyenes szívbaj! Csupán 10-20-szor kellett átráncigálni a hajót az egyik oldal­ról a másikra, mert a folyó sodra, a szél valamint a bölcs kormányzás gyönyörű szabályszerű szinuszgör­béket eredményezett. Az események végére nagy H tett pontot. Bátor kirohanásával megvetvén lábát a domaházi partoknál. Ebéd után ismét munka folyik mindkét parton, melynek eredménye K. bácsit is kielégítette. De szuciális előa­dását a szokott módon megtartotta. - Ikladi úr estére

Next

/
Oldalképek
Tartalom