Batalka Krisztina: Márciusi mérnökifjak. Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményei és későbbi ünneplései a Műegyetemen - Egyetemtörténeti füzetek (Budapest, 2018)
Végjegyzetek
12 Az Egyetemi Tanács 184. március 23-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyve (BMEL 3/a. 2. doboz) 13 Technika. A magyar mérnökök lapja 1927 (8. évfolyam) 3. szám, 98. Az illusztráció forrása Ardai Géza énekkari naplója (BMEL 411/59. 1. kötet) 14 Az 1948. évi XXIII. törvény az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc emlékének megörökítéséről 15 A halálsorompó kifejezés a Budapestre érkező vasúti fővonalak közúti átjáróit takarta. A kifejezés legvalószínűbb magyarázata az ezeknél történt számos balesetre utal, amikor a várakozást megelégelő gyalogosok a sorompót megkerülve a sínekre léptek, ahol az érkező vonat elgázolta őket. A köznyelv halálsorompóként leginkább a Thököly úton lévő átjárót ismerte. A legveszélyesebb átjárók nagy többségét a MÁV és az állam 1940 és 1970 között különböző megoldásokkal kiváltotta, hiszen azok a városi közlekedést is komolyan akadályozták, lassították. A Thököly úti beruházásról 1948 elején hozott döntést a kormányzat, és a töltés építése feszített munkarendben, jórészt munkaverseny keretében zajlott (ebbe illeszkedett a BME-sek márciusi részvétele is). A rohamtempóban folyó munka eredményeként a vasútvonal 45 nappal a kitűzött határidő előtt készült el, a töltésre épített vasút pedig 1948 júniusában nyílt meg az újonnan épített Zugló (akkor Rákosváros) megállóhellyel együtt. 16 Technikus. A műegyetemi ifjúság lapja 1948 (II. évfolyam) 1—2. szám 17 A Jövő Mérnöke (1. évf.) 1953. március 13-i szám 18 A Jövő Mérnöke (1. évf.) 1953. március 30-i szám 19 Az 1957. március 1-i MSZMP IB ülésének jegyzőkönyve (HU-BFL-XXXV- 35-a-2) 20 Az 1957. március 12-i MSZMP IB ülésének jegyzőkönyve (HU-BFL-XXXV- 35-a-2) 21 Az 1950-es évek első felében Építőipari Műszaki Egyetem néven a Mérnöki és az Építészmérnöki Kar önállósult, majd a közlekedésmérnökök csatlakozásával Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem, azaz ÉKME néven működött 1955-től. A BME-n maradtak a gépészek, a vegyészek és a villamosmérnökök. A két műszaki egyetem 1967-ben egyesült újra BME néven. 22 A Jövő Mérnöke (14. évf.) 1967. február 25-i szám 23 A FIN 1974-es programfüzetének bevezetője (BMEL 24/b. KISZ nem iktatott iratok) 24 Szögi László: 1848 utóélete, 331. 25 „Ütöttek, ahol értek.” Egy régi március emléke. In: A Jövő Mérnöke (39. évf.) 1992. március 12-i szám 26 BME Rektori Hivatal iratai 1986. május 30. (BMEL 5/b. 29. t. 1103/1986. sz.) 27 A Jövő Mérnöke (36. évf.) 1989. március 10-i szám 28 A Jövő Mérnöke (37. évf.) 1990. március 14-i szám. Az új államcímert az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben iktatták be. 29
