Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991

1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról

JOGI ISMERETEK (Kalauz a "műszaki" joghoz) Fontos felismerés, hogy a mérnöki diplomának ma már magában kell ötvöznie az alapvető "jogi ismereteket" is. A műszaki értelmiségnek, a "vállalkozó" mérnöknek elengedhetetlen, - mert mindennapi munkája során jogalkalmazó - hogy tisztában legyen a hazai-, és egyre inkább a nemzetközi jog gyakorlati kérdéseivel. Ehhez ad segítséget alapkurzusunk. Ugyanakkor nem akarunk "mérnökjogászokat" képezni, a cél, a hangsúly a praktikus ismereteken van. A kurzus rövid állam- és jogelméleti, állam jogi és közigazgatási jogi bevezetővel indul. Ezt követi a legfontosabb: a magánjogi anyagrész. Szó lesz itt az új vállalkozási formáktól a szerződésekig, a munkaszerződés sajátosságaitól a nemzetközi magánjog alapjaiig minden, a mérnökhallgatót érdeklő témáról. Külön fejezet foglalkozik a "szellemi alkotások jogával": a műszaki alkotások szerzőinek védelmével, a találmányok szabadalmi oltalmával. Kitérünk végül a jogi konfliktusok kezelésére, ismertetve a legfontosabb eljárásjogi szabályokat és a bírósági szervezetrendszert. Vélhetően, aki alapkurzusunkat, illetve az ehhez kapcsolódó - karspecifikus - speciális kollégiumainkat ("szubmodulokat") elvégzi, biztonsággal igazodik el a jogállam rejtelmeiben és helyesen alkalmazza majd a jogot a piacgazdaság lehetőségei között. Kulcsszavak: állam, jog, jogállam, alkotmány, közigazgatás, önkormányzat tulajdon, privatizáció polgári jogi, szerződés, vállalkozás, kisvállalkozási formák.megbízás, bizomány, adásvétel, szállítmányozás, fuvarozás, lizing, kölcsön, váltó, csekk, adó szerződésszegések jogkövetkezményei munkaviszony, fegyelmi és anyagi felelősség, munkaügyi vita iparjogvédelem, találmányok, szabadalmak oltalma, lajstromozás, ipari minta, know-how számítástechnikai programok védelme OÉSz, építési engedély, műemlékvédelem, lakásjogi ügyek, szabványok, szokványok bíróságok, alkotmánybíróság, cégbíróság iratszerkesztés: kereset, fellebbezés, perújítás nemzetközi "műszaki" jog, ökojog Kleeberg László egyetemi adjunktus Perecz László egyetemi tanársegéd Bánkuti Antal jegyző Bölcskei János jogtanácsos Füredy Jenő iparjogvédelmi szakértő Lábady Tamás alkotmánybíró Oktatók: -10-