Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról
\ dés is, színvonalas kutatómunkát végző oktatóinktól elvárható. Ugyanakkor a közvetlen költségeket (gépeltetés, rajzoltatás stb) ésszerű megtéríteni. Felmerülhet az is, hogy külön fordítói díj helyett az angolul benyújtott cikkekért magasabb honoráriumot fizessünk. 2. Fordítói díj A fordítói díj jelenleg mintegy 2500 Ft/ív (kb. 80 Ft/oldal), ábrák nélkül számítva. Ez a tényleg profi fordító díját (200 Ft/oldal) messze nem fedezi, de az eleve angolul író szerzőknek honoráriumkiegészítés (és bosszúság forrása, mivel jelentősen több, mint a szerzői díj). Megfontolandó, hogy ne legyen-e inkább magas szerzői díj angol kézirat esetén, és alacsonyabb magyar kézirat esetén (1. feljebb). 3. Szakmai lektori díj A Villamosmérnöki Karon két éve bevezettük a független (és titkos) szakmai lektorálást, mellyel egyértelműen jók a tapasztalatok. A lektorok a lektori díjtól függetlenül elvállalják és komolyan veszik a lektorálást, a cikkek mintegy 2/3-ánál a szerzőnek vissza kell adnunk a cikket módosítás céljából, és a szerzők is általában jól fogadják a kritikát ill. javaslatokat (ehhez persze megfelelően óvatos és udvarias levelet kapnak a szerkesztőségtől). Egyelőre 480 Ft/ívet fizetünk, ami egy 20 oldalas átlagcikknél 300 Ft, ennél kevesebbet értelmetlen kifizetni. Ez a költség a kinyomtatott terjedelemnél nagyobb kéziratmennyiségre számítandó, hiszen a cikkek egy részét visszautasítjuk. Célszerűnek látszik a lektori díjat felemelni mondjuk a szintén szimbolikus 800 Ft/ív összegre. 4. Nyelvi lektori díj Jelenleg mintegy 1000 Ft/ív (természetesen ábrák nélkül számítva). Ez jelentősen a piaci ár alatt van, mely 80-100 Ft/oldal, azaz mintegy 2500-3000 Ft/ív! Meg kell mondanom, hogy a nyelvi lektorálás minősége hagy is némi kívánnivalót maga után. 5. Szakmai szerkesztői díj Kétféle szerkesztői díjat különböztethetünk meg. Egyrészt a főszerkesztő honoráriumát, aki a teljes lapért felelős, valamint a kari szerkesztési munka ellenértékét. A kari összeg jelenleg 500 Ft/ív. 6. Kézlratelőkészítés és a szedés menedzselése Az eddigi tanulságok alapján szükség van valakire, aki rendszeresen felügyeli a számítógépes szedést, megoldja a szedők problémáit, ügyel a határidőkre és közbelép késés esetén, ha kell, betanít új szedőket stb. Még fontosabb lesz ez, ha több sorozat is így készül. A munkára becslésem szerint jelenleg minimum 40-50 Ft/kéziratoldal munkadíjat kellene kifizetni. 7. Ábrara.jzolás Az Akadémiai Kiadó rajzolója elsőrangú, amíg ő rajzol, ez minden pénzt megér. Jelenleg átlagosan 500 Ft/ív az a rajzolói költség.
