Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról
46 A Kar valamennyi szervezeti egysége csatlakozni kíván az egyetemi információs rendszerhez . Nehézséget jelent e tekintetben, hogy különösen a Nyelvi Intézet, a Testnevelési Tanszék nem rendelkezik az ehhez szükséges pénzügyi feltételekkel . Kül ön hangsúlyozni szeretnénk a testneveléssel kapcsolatos igen rossz létesítmény ellátottságot . Az egy hallgatóra jutó tornaterem-, ill. tornacsarnok - alapterület valamennyi fővárosi felsőoktatási intézményhez képest igen alacsony a BME-n, esetenként egy nagyságrendnyi különbség van a mi rovásunkra. Különösen visszatetszőnek tűnik ez annak tudatában, hogy egyetemünk egyéb vonatkozásokban talán hazánk legkevésbé szegény egyeteme. A rossz ellátottság ugyan a múlt bűne, de ez nem ment fel bennünket a javítási lehetőségek keresése alól. A megoldás azonban kari keretek között nem képzelhető el, egyetemi ügyről van szó. 4.4. Pénzügyi, gazdálkodási feltételek A TTTK gazdálkodását két tény objektíve határolja be. Az egyi k a KOE költségvetési szerkezetéből adódó, "szerkezeti" múlt, amelyet az 1987., és 1988. évi kötelező megtakarítások és a bérbruttósítás tovább torzítottak. 1990-ben - az ekkor kiadott 1.314,- eFt decentralizált keret ellenére - a közel 100 millió Ft bérjellegű keret mellett, mindössze 2.500,- eFt működési keretet tudtunk megnyitni a 11-13-15 rovaton. A Kar működőképességét 198 7-ben 1.500,- eFt, 1988-ban 1.200,- eFt maradvány póthitel és a szerencsésen alakult, jelentősen megnőtt eredményérdekeltségű források terhére tudtuk fenntartani, míg 1989-ben más források ideiglenes átcsoportosításával, 1990-ben pedig - az eredményérdekeltségű ÁF alap átcsoportosításán túl - 1.363,- eFt-os decentralizálásból fakadó póthitellel oldottuk meg. A működési keret abszolút mértékét jellemzi, hogy az 1991. évi keret - e véglegesített 1.363,- eFt-tal együtt -2.550,- eFt (természetesen a decentralizált keret nélkül), míg a KOE 1986. évi hasonló kerete 3.226,- eFt volt (a keretek alakulását 1988-1991. évekre a 16. melléklet tartalmazza). A másik objektív adottság , hogy a Kar rendelkezik három olyan szervezeti egységgel (Nyelvi Intézet, Testnevelési Tanszék, Társadalom- és Gazdaságtudományi Intézet), amelyek egyéb források - az elsődlegesen az egyetem más karain jelentkező eredményérdekeltségű munkák terén - bekapcsolására igen kis mértékben képesek (a Társadalom- és Gazdaságtudományi Intézet egyes kisebb csoportjai kivételével: lásd a 17. melléklet adatait). Márpedig e három területen dolgozik a Kar
