Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról
44 - Egyes oktatók-kutatók nehezen alkalmazkodnak a jelentősen megváltozott és megnövekedett igényekhez (s ez nem mindig csak a szándékon múlik). Úgy látjuk, hogy a vezető oktató k (egyetemi tanárok és egyetemi docensek) számaránya (74 fő ) kb. megfelel az egyetemi átlagnak, ezen belül azonban az egyetemi tanárok száma (16 Jő ) kisebb az átlagosnál és - a távlati célokat figyelembe véve - a kívánatosnál. / Az oktatók és kutatók tudományos minősíté s szerinti megoszlását a 14.sz. és a 15.sz. mellékletek szemléltetik. Ezekből megállapítható, hogy a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók-kutatók részaránya Karunkon megfelelő. Az intézetek, tanszékek között ilyen szempontból is jelentős különbségek vannak. A tudományos minősítéssel rendelkezők részaránya a különböző szervezeti egységekben (a Nyelvi Intézet és a Testnevelési Tanszék kivételével): a Fizikai Intézetben 73 % (de közülük 3 félállású az MTA rendes, ill. levelező tagja!), á Nukleáris Technikai Intézetben 8 2 a Tanárképző és Pszichológiai Intézetben 80 % , a Társadalom- és Gazdaságtudományi Intézetben 76 % , a Vállalati Vezetés és Gazdaságtan Tanszéken pedig 74 % . A tudományos fokozattal rendelkezők számának változási dinamikájára az 5.sz. melléklet ad információt. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a Kar személyi állománya a kutatás szempontjából általánosságban kielégítő. Mi azonban a számadatokból nem kiderülő bizonyos problémákat látunk. Kar olctatóinak-kutatóinak nein elhanyagolható részével szemben a követelményeket fokozni kell , különös tekintettel a megvá.tozott és nehezedő feltételekre. Az elvárható színvonalú ok tatásra és kutatásra képtelen oktatóink, kutatóink esetében valószínűleg a többi karhoz hasonlóan - meg kell vizsgálni, hogy itt tarthatók-e az egyetemen. Ez utóbbi ellenére úgy látjuk, hogy a színvonalas okta tás és kutatás személyi feltételei kari szinten megvanna k, ill. bizonyos intézkedések hatásaként még tovább is javíthatók a TTTK-n. Ennek eredményeként a Kar el fogja tudni látni azokat az oktatási feladatokat, amelyekről az 1. fejezetben írtunk. Ugyanez vonatkozik a kutatási tevékenységre és a kiszélesedő nemzetközi kapcsolatokra is. Személyi feltételeink lehetővé teszik azt is, hogy a tudományos továbbképzés új rendszerébe n komoly szerepet vállaljon Karunk. Kilón feladatot jelent a Nyelvi Intézet, ha nyelvi csoportjait tanszékekké akarjuk fejleszteni. Ehhez a tudományos fokozattal rendelkezők számát jelentősen növelni kell ebben az intézetben és
