Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról
25 Nyelvi Intéze t nagyon hasznos segítséget nyújt. Hasonlóképpen a Nyelvi Intézet aktivitását jelzi e területen az önálló nyelvi TDK szekciók, a nyelvi versenyek, klubestek, nyelvi diáktáborok szervezése is. A tudományos továbbképzés , illetve -minősítés kari helyzetét a beszámoló más helyén érintjük. A továbbképzés új rendszere - a doktorandusz képzés - azonban új helyzetet teremt, hiszen a nappali képzés folytatásaként kerül bevezetésre. A TTTK számára különösen fontos, hogy a TDK munka, diplomatervezés révén próbálja feltárni és kialakítani azt a hallgatói kört, amely egyúttal a kari doktorandusz képzés potenciális hallgatói forrását is jelenti. 1.6. Legfontosabb feladataink A TTTK legfontosabb oktatásfejlesztési feladatai és törekvései a következők: - A karunk által gondozott tantárgyak és szakterületek esetében nagyobb nyitottságot kell mutatnunk és több kezdeményezést kell tennünk a többi kar felé, kapcsolódva a karokon folyó tantervi reformokhoz. A tananyagfejlesztési munkát az egyes karok specifikus szakmai igényeinek figyelembevételével kell végeznünk, folytatva az elmúlt hónapokban megkezdett tevékenységet. Kívánatosnak tartjuk, hogy az egyes karok tananyagfejlesztési munkáik során az eddigieknél jobban és érdemben vegyék figyelembe közreműködésünket (az utóbbi időben néhány pozitív tapasztalatról is be tudunk számolni ezen a területen). - Jobban kell érvényesítenünk a kari jelleget, különösen a társadalom- és gazdaságtudományi ismeretek oktatásában. Folytatni kell a mérnökképzésbe integrálódó szakirányú társadalmi- és gazdaságtudományi oktatás kifejlesztését. A meghirdetésre kerülő humán tárgyak tartalmi összehangolásával a karok számára olyan "vonzó" tantárgyi struktúrát kell kialakítanunk, amely egyúttal a specializációt (másoddiplomás képzést ) is clőkészí thet i. - Bővítenünk kell a határterületi képzések kínálatát, a párhuzamos, másoddiplomás képzésben is (mint pl. a nappali mérnöktanár szak, tolmács és szakfordító szak, vagy az MBA képzés), valamint a mérnökfizikus szakhoz hasonlóan új, önálló graduális és posztgraduális képzések meghirdetésével. - A gazdaság jelenlegi és jövőbeni szakemberigénye, a társadalmi-gazdasági elvárások figyelembevételével az egyetem egésze szempontjából fontosnak tartanánk, hogy a többi karral szoros együttműködésben, a kari tantervekhez és szakirányok•3
