Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról
22 Örvendetes tény, hogy az utóbbi időben jelentősen megnövekedett az érdeklődés az egyes karokról a fakultatív mérnöktanári képzés iránt is. Csupán ebben a tanévben közel 100 hallgató kezdte meg a mérnöki alapképzéssel párhuzamosan pedagógiai tanulmányait. Erre a tényre is alapozva, valamint figyelembe véve a TTTK kialakulásakor elfogadott oktatásfejlesztési koncepciót, a TPI felgyorsította a másoddiplomás nappali tagozatú mérnöktanár képzés programjának kidolgozását és szorgalmazza az 1992/93. tanévtől történő beindítását. A tervezett rugalmas tantervű, kredit- rendszerű oktatási forma a jelenleginél sokkal tágabb lehetőséget nyit meg a TTTK (pl. a TGI), illetve más szaktanszékek számára is a mérnöktanár képzésbe történő bekapcsolódásra és ezen keresztül az Intézettel történő szorosabb együttműködésre. A műszaki pedagógusképzés tartalmi fejlesztése, tananyagainak korszerűsítése és a képzés szervezeti koordinálása alapvetően a Pedagógiai Tanszék feladata, de a képzésben és a korszerűsítésben az Intézet másik két szervezeti egysége (Pszichológiai Tanszék, Ergonómiai Osztály) is részt vesz a pszichológiai, illetve az ergonómiai ismeretek oktatásával és tananyagfejlesztésével. Ezen túlmenően a Pszichológia Tanszék a munkapszichológus szakképzést, az Ergonómiai Osztály pedig az ergonómiai szakmérnök képzést gondozza. Ez utóbbit 1991-től olyan új tanterv keretében valósítják meg, amelynek fókuszába az információs technológiák fejlesztésével és bevezetésével összefüggő emberi (pszichológiai , szervezeti, ergonómiai stb.) kérdések kerültek. A kar fejlődésében nagyon jelentős lépésnek tekintjük a mérnökfizikus szak meghirdetését graduális oktatási formában. A mérnökfizikus képzés két szakirányban (anyagtudományi és nukleáris technikai szakirány) az 1991/92. tanévtől indul be egyetemünkön. A képzés határterületi jellegének megfelelően, az oktatást előkészítő és szervező Fizikai Intézet és Nukleáris Technikai Intéze t szoros együttműködést alakított ki egyetemen beiüli és kívüli oktató-kutató intézményekkel. A két intézet a társadalmi igényekhez és a hallgatók egyéni szakmai ambícióihoz egyaránt rugalmasan alkalmazkodó tantervet és kredit-rendszeren alapuló oktatási formát vezetett be. A jövő tanévtől két tanulókörrel induló képzés egyben az első lépés is karunk saját nappali tagozatos hallgatói bázisának megteremtéséhez. A fakultatív mérnöktanár képzéshez hasonló párhuzamos oktatási formában indult be a jelen tanévtől a tolmács és szakfordító képzé s is karunkon a Nyelvi Intéze t szervezésében. Ez a szak a már jó nyelvi alapképzettséggel rendelkező hallgatók számára biztosítja a továbbképzés lehetőségét és egyúttal a mérnöki diplomát kiegészítő végzettséget (szakfordító, tolmács, illetve posztgraduális formában szakH
