Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. június 24. (699-1069) - 1. Beszámoló a TTTK munkájáról - 2. Az Egyetem tudományos kiadványai - 3. Jelentés az 1990 évi gazdálkodásról - 4. Javaslat a Belső Utasítás módosítására - 5. Javaslat az MBE képzési program bevezetésére - 6. Beszámoló az oktatási rektorhelyettes munkájáról - 7. Előterjesztés főtitkári megbízásra - 8. Javaslat egyetemi tanári kinevezésre - 9. Javaslat a nappali tagozatos tudományos továbbképzésre - 10. Javaslat a BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítására - 11. A BME nappali tagozatán folyó nyelvoktatási rendhez tartozó végrehajtási utasítás módosítása ) - 12. Javaslat a Közlekedésmérnöki Karon Gépészmérnöki szak indítására - 13. Javaslat a BME és az MTSZ együttműködési megállapodására - 14. Az Egyetemtörténeti Emlékbizottság állásfoglalása szobrok, emlékművek, emléktáblák felállítására vonatkozó kari javaslatokkal kapcsolatban - 15. Javaslat a Villamosmérnöki Karon oktatási szervezeti egység megszüntetésére és alakítására - 16. Javaslat a Közlekedésmérnöki Kar Aero-és Termotechnikai Tanszéke nevének megváltoztatására - 17. Tájékoztató a Műegyetem Jegyzet-és Tankönyvkiadó gazdálkodásáról - 18. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos intézkedésről - 19. Tájékoztató a Jövő Mérnöke felelős szerkesztőjének megbízásával foglalkozó bizottság munkájáról - 20. Egyebek - 1. Az Oktatási Bizottság tájékoztatója - 2. A főtitkár és a rektorhelyettes munkájáról
16 illeszkedő (abba beszámítandó) önálló pedagógia-pszichológiai-ergonómiai modul meghirdetésével, másrészt a karok tantervi reformja keretében is, egyes szakirányokhoz történő kapcsolódás révén. A TTTK vezetése ösztönzi és támogatja az egyes oktatási egységeit abban, hogy az átoktatás keretében a társadalom-és gazdaságtudományok minél szélesebb területét próbálják a szakmai képzésbe integrálni, ugyanakkor az egységek oktatási tevékenységének a mainál jobb tartalmi összehangolásával és koordinációjával törekszik egy markánsabb kari arculat kialakítására e területen. Ugyanis világos számunkra az, hogy a karoknak kínált társadalom- és gazdaságtudományi képzésnek egyidejűleg kell az alábbi követelményeket kielégítenie: - a leendő mérnök számára vonzó és hasznos témaköröket öleljen fel, - korszerű ismereteket közvetítsen magas színvonalon, - a tantervi rugalmasságot és a választhatóságot megőrizve, az ismeretek olyan tantárgystruktúrában jelenjenek meg, amely támogatja a szakmai specializációt és megalapozza a továbbképzést (másoddiplomás képzés, doktorandusz képzés, posztgraduális képzés stb.). Mindezek megvalósulásához az érintett egységek szorosabb együttműködésére és oktatási tevékenységük kari szintű összehangolására van szükség. Az oktatás további nagyon jelentős területe az idonny el oktatás a egyetemünkön. Az elmúlt néhány évben a nyelvtudás és ezzel együtt a nyelvoktatás szerepe is megnövekedett. A társadalmi és gazda sági folyamatok hatására egyre inkább nyilvánvalóvá vált az a tény, hogy a mérnöki szakma is nyelvigényes ágazat, ahol mind a mérnökképzés, mind pedig a mérnöki tevékenység során p. nyelv(ek) alapvető munkeszközként kezelendő(k). Ennek fel-ismerése tükröződött abban a szándékban, amellyel az Egyetem vezetése a nyelvoktatás órakereteit kibővítette, magas szintű célt, a középfokú nyelvvizsga követelményét írta elő a hallgatók számára és 1989-től új nyelvoktatási rendet vezetett be. Ezzel egyidőben érezhetővé vált a hallgatók ér-deklödésének, igényeinek és motiváltságának megnövekedése is a nyelvoktatással kapcsolatban. Ebben jelentős szerepet játszik az a tény, hogy minden kar munkájában egyre nagyobb szerepet kap a "többnyelvűség", az idegennyelvű szakirodalom, az idegennyelvű képzés vagy részképzés, továbbá az, hogy a hallgatók egyre nagyobb számban vesznek részt nemzetközi programok ban, cserékben.
