Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. május 27. (650-698) - 1. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 2. Javaslat vezetői megbízásokra - 3. Tájékoztató a Központi Könyvtár főigazgatója megbízásával kapcsolatban összehívott bizottság állásfoglalásáról - 4. Új szakosodási rendnek megfelelő szakok beindítása a BME Közlekedésmérnöki Karán - 5. A BME tantervi alapelvei - 6. Állásfoglalás az Építőmérnöki Karról érkezett, az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatára vonatkozó módosító javaslattal kapcsolatban - 7. Szándéknyilatkozat-tervezet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemi Szövetség /egyetemi központ, egyetemi hálózat/ megalapítására
Dékáni elképzelések Nem tartom rossznak a jelenlegi oktatásunkat, de tudom, hogy folyamatosan fejlesztenünk kell. Meg kell őriznünk mindent, amit jól csinálunk, ugyanakkor igazodnunk kell a változó igényekhez és feltételekhez. Rugalmasabb, nagyobb tantárgyválasztási szabadságot biztosító, kreditrendszerü oktatásnak vagyok a híve. Fontos feladatunknak tartom az új, környezetorientált tanterv és oktatási programok kidolgozását. Fejleszteni kell a hallgatók kreativitását, menedzser-képességeit. Ennek jó eszköze lehet a projekttervezés oktatása illetve gyakoroltatása. Meg kell vizsgálni, hogy a privatizáció milyen új igényeket támaszt a képzésünkkel szemben. Nagy figyelmet kell fordítanunk a hallgatók véleményére. Az utóbbi időben sok megjegyzést tettek oktatásunk színvonalára. Meg kell ismernünk a konkrétumokat és a jogos észrevételeket figyelembe kell vennünk. Fel kell keltenünk a hallgatók szakmai érdeklődését és erősítenünk kell az oktatásunk és szakmánk iránti bizalmukat. Tapasztalataim alapján ennek a legjobb módszere a személyes kapcsolat és közös munka. Mindent el kell követni az építőmérnöki szakma és tudományterület, valamint az építőmérnök képzés tekintélyének visszaszerzése, arculatának javítása érdekében, ami sajnos - jórészt tőlünk független okok következtében - az utóbbi időben megromlott. A tehetséges oktatókat az egyetemen kell tartanunk. Jól fizetett, dc nem nagyon hosszú időtartamú külföldi munkavállalási lehetőséget kell biztosítani számukra. Egészségtelennek tartom azt a gyakorlatot, hogy egy tanszéki oktató és dolgozó jelenleg a fizetésének 100-200 százalékát kellene, hogy különmunkával megkeresse ahhoz, hogy normálisan eltartsa a családját. Maximálisan 30 százalék lehetne ez az arány. Ezt azonban csak akkor lehet elérni, ha előbb a dolgozók f izetésének reálértéke a jelenleginek két-háromszorosára nő. A körülményekhez képest nyugodt, jó légkört kell teremteni a karon. A dolgozók, a tanszékek és a karok érdekeltségére épülő, a feltételek változását rugalmasan követő gazdálkodást tartok szükségesnek. Fontosnak tartom az ügyvitel gépesítés gyorsütemű fejlesztését, az egyetemi számítógépes hálózatra való csatlakozásunkat és a CD ROM technika bevezetését. Fejleszteni kell a Kar irányítását, ami többek között a következőket jelenti: - Hatékony oktatási információs rendszert kell kialakítani. A nyugatcurópai egyetemekhez hasonlóan például minden tanévben meg kell jelentetni a kreditrendszerü oktatáshoz egy olyan kiadványt, amely az adott tanévben oktatott tantárgyakat, rövid programjukat, kredit pontszámukat, előadóikat, az órák időpontját és helyét és a szükséges egyéb információkat tartalmazza. - Alkalmazni kell a korszerű döntéseiökészítési módszereket (ezek segítségével fejleszteni kell például az értekezletek előkészítését, lebonyolítását, rövidíteni kell azokat, hatékonyabbá kell tenni őket, stb.). - A vezetők számára lehetővé kell tenni, s el is kell várni tőlük, hogy szükség esetén rugalmasan, gyorsan, eredményes döntéseket hozzanak. Ehhez naprakész információt kell biztosítani számukra. - A kari nyilvánosságot a külföldön eredményesen alkalmazott módszerek ésszerű adaptálásával kell bevonni a döntési folyamatokba. Ez a kari érdekcsoportokkal és egyénekkel (pld.: tanszékek, évfolyamok, dolgozók, hallgatók, stb.) való folyamatos párbeszédet jelenti. - Igazságosan, a kari nyilvánosság számára elfogadható módon kell elosztani a Kar működtetésére és fejlesztésérc felhasználható kereteket. - Korszerűsíteni kell az irányítási struktúrái, felül kell vizsgálni, hogy mi legyen az intézetek jövője. - Óvakodni kell a túlszabályozástól, mert ez esetenként lehetetlenné teheti a hatékony munkát. 'VJ
