Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991

1991. április 22. (571-619) - 1. Beszámoló a nemzetközi kapcsolatokról - 2. A BME tantervi alapelvei - 3. A nyugati egyetemek oktatási rendszereinek elemzése - 4. Új szakok beindítása a BME Villamosmérnöki Karán - 5. Egyetemi tanácsi bizottságok létesítésének elvei - 6. Egyetemi üdültetés gazdasági kérdései - 7. A Központi Könyvtár főigazgatójával kapcsolatos tájékoztatás

- 4 ­4. A tanterv felépítése 4.1 A képzés célja A szakterület rövid leírásában kell meghatározni a képzés során a hallgató által elsajátítandó legfontosabb ismereteket. A képzés céljának meghatározása során ki kell térni a végzett mérnök által ellátható feladatok meghatározására, mint - a szakterületen széleskörű ismeretek birtokában műszaki alkotás ter­vezésére, fejlesztésére és létrehozására, - a szakterületen folyó tevékenység irányítására, - a szakterületen folyó tudományos kutató munkára. 4.2 Az oklevél megnevezése A Budapesti Műszaki Egyetem valamennyi karán az alapképzésen mérnöki okievet ad ki. Az 5 éves képzettség igazolására szolgáló diplomában a mérnök elneve­zés előtt az elvégzett szakot is fel kell tüntetni: pl. építőmérnöki. A szakirányú képzést a diplomában feltüntetni nem kell. Minimum 6 v. 7 féléves képzés után üzemmérnöki oklevél adható ki. 4.3 A képzés időtartama A Budapesti Műszaki Egyetem valamennyi karán az okleveles mérnökkép­zés 10 féléves , amelyből az utolsó tizedik félév a diplomamunka elkészítésére és az államvizsga letételére szolgál. Az egyes félévek során min. 14 oktatási hetet kell biztosítani, heten­ként 24-30 órarendi órát számítva. (testnevelés és idegen nyelvi órák nélkül)

Next

/
Oldalképek
Tartalom