Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1990-1991
1991. február 25. (261-412) - 1. Tájékoztató a Jövő Mérnöke munkájáról - 2. Az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása - 3. Javaslat az 1991. évi gazdálkodás ideiglenes rendjére - 4. Javaslat szervezeti egységek megszüntetésére, átszervezésére - 5. Javaslat alapítvány kezdeményezésére, valamint a Nemzetközi Színinformációs és Színoktatási Központ, ill. Múzeum Egyetemünk területén történő felépítésére - 6. Módosítási javaslat a tanterem elnevezéssel, szoborállítással kapcsolatos egyetemi tanácsi határozathoz - 7. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására
5 Ezekkel a lehetőségekkel azonban csak akkor tudunk élni, ha megfelelő segítséget is kapunk, pl. országos koordinációval, jogi szabályozással, a gazdálkodás egyszerűsítésével, elvonások eltörlésével, az érintettek hatékony érdekeltségének kialakításával stb. A felsőoktatásban is van bizonyos mértékű túlnépesedettség. Ez azonban - korrekt számításokat, illetve a hazai infrastruktúrát, a szolgáltatások színvonalát figyelembe véve - nem haladja meg jelentősen az általunk utóiérni kívánt országok hasonló intézményeinek szintjét, és nem kirívó a velünk összehasonlítható más intézménytípusokat illetően (kutatóintézetek, színházak, közművelődési intézmények, államigazgatás stb.). A jövőben - elsősorban jobb oktatásszervezéssel, az oktatás, a kutatás infrastrukturális feltételeinek javításával - a felsőoktatásban (is) létszámmegtakarítást kell elérni. A csökkenő létszám miatt felszabaduló béreket azonban semmi másra nem indokolt, nem szabad felhasználni csak arra, hogy az intézmények az oktatók-dolgozók bérét - elsősorban differenciáltan, a legtehetségesebbekét, a legszínvonalasabban dolgozókét - olyan szintre emeljék, amelyből biztosítható a ma elvárható értelmiségi életszínvonal, illetve megfelel más hasonló képzettségű, felkészültségű szakember bérszínvonalának. Erre'a kormányzatnak garanciát kell nyújtania. A béremelés - elvi, erkölcsi, etikai indokoltságán túl elkerülhetetlen is. Az utóbbi években - kétszeres, háromszoros fizetésekkel és még ezeket is meghaladó jövedelmekkel - olyan erejű elszívó hatás érvényesül (a kisvállalkozások, a bankrendszer kialakulása, az APEH megszervezése, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése révén stb.), ami mind az oktatók-kutatók - elsősorban a fiatal tehetséges munkatársak -, mind az egyéb dolgozók tömegessé váló elvándorlását és ezen keresztül a kontraszelekció felerősödését vonja maga után.
