Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990
1989. október 2. (6-133) - 1. Beszámoló a BME 1988/89. tanévi munkájáról és javaslat az 1989/90. tanévi munkatervre - 2. A műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei - 3. Javaslat az idegen nyelvű képzés tanulmányi és vizsgaszabályzatára - 4. A költségvetés módosítása, döntés a tartalékkeret felhasználásáról - 5. Javaslat az 1990.évi Állami díjra
- a tudományos fokozat mcgszcrzósét célzó, posztgraduális-képzés, csak az egyetemeken 4. A műszaki felsőoktatási alapképzés két szintjének kibocsátási célja a következő: - A főiskolai szint ű képzés célja az, hogy a hallgató a választott szak gyakorlati műveléséhez szükséges matematikai, természettudományi és társadalomtudományi alapokat, műszaki tudományos alapismereteket megszerezze, az ezekkel kapcsolatos konkrét gyakorlati módszereket és mérnöki alkalmazási készségeket elsajátítsa: annak érdekében, hogy a végzett üzemmérnök - a munkahelyi sajátosságok megismerése és kellő gyakorlat megszerzése után - alkalmassá válhasson termelési folyamatok és ipari szolgáltatások előkészítési, üzemeltetési és irányítási feladatainak megoldására, valamint a tervezésbe és a fejlesztésbe való bekapcsolódásra. - Az egyetemi szint ű képzés célja az, hogy a hallgató a választott szakterület alkotó müveléséhez szükséges matematikai, természettudományi, társadalomtudományi alapokat, műszaki tudományos alapismereteket, a tudományos gondolkodásmódot elsajátítsa, a széles körben használható műszaki tudáshoz nélkülözhetetlen felismerési és alkalmazási készségeket megszerezze, a megvalósításhoz szükséges alapvető , gyakorlati módszereket megismerje: annak érdekében, hogy a végzett mérnök - kellő gyakorlat szerzése után - alkalmassá válhasson termékek, termelési és műszaki szolgáltatási folyamatok tervezésére és fejlesztésére, a szakterület módszereinek széleskörű ismeretét és mérlegelését igénylő műszaki alkotások létrehozására, termelő és műszaki szolgáltatásokat nyújtó egységek műszaki-gazdasági tevékenységének irányítására és fejlesztésére, továbbá a szakterület tudományos kutatásaiba való bekapcsolódásra. 5. A hazai műszaki felsőoktatás felsőfokú alapképzést a jelen irányelvek kiadásakor az alábbi nyolc műszaki felsőoktatási szakon nyújt: bányamérnöki építészmérnöki építőmérnöki gépészmérnöki kohómérnöki közlekedésmérnöki vegyészmérnöki villamosmérnöki. Ezeket a szakokat alapszakoknak nevezzük. A hazai műszaki felsőoktatás a felsorolt alapszakokon kívül határterületi (interdiszciplináris) szakokon is nyújt alapképzést egyrészt a műszaki felsőoktatás és a felsőoktatás társágazatai, másrészt két vagy több műszaki felsőoktatási alapszak határterületén. A jelen irányelvek kiadásakor jóváhagyott határterületi szakok a következők: műszaki informatika könnyűipari (kizárólag főiskolai szinten). A fenti műszaki felsőoktatási szakokhoz kapcsolódik a műszaki szakos pedagógusképzés: második diploma megszerzését teszi lehetővé részben valamelyik alap- vagy határterületi szakkal párhuzamos képzés keretében, részben az ezt követő további tanulmányok útján. 6. Az alapképzés végén mind a főiskolai, mind az egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet az intézmények a szak és a képzési szint megjelölésével adják ki. A hazai műszaki felsőoktatás a felsőfokú alapképzésben, a jelen irányelvek kiadásakor jóváhagyott szakokon az alábbi elnevezésekkel ad ki oklevelet: 2
