Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990
1989. október 30. (134-227) - 1. Javaslat egyetemi tanári, docensi pályázatok kiírására - 2. A külföldi részképzések és diákcserék feltételrendszere - 3. Javaslat az Egyetem gazdálkodási mechanizmusának módosítására - 4. Az Egyetemen működő politikai, társadalmi szervezetekkel kötendő együttműködési megállapodások elvei
gyetemi műhelyek közül néggyel-hattal használható részképzési megállapodásig Jussunk el, a fenti hozzáállással. Reálisan törekedni lehet arra, hogy műhelyenként és évenként mindkét részről egy, kettő vagy esetleg három legyen a kölcsönös fogadó készség a másik iskola hallgatóinak részképzésre való befogadására. — Egyáltalán nem tűnik lehetetlennek, hogy ezek közül az egyetemi műhelyek közül két-három olyan is akad. amely kész lesz mind a mindennapi munkában, mind a tantervben meghirdetett előadásokon hallgatóinkat angol nyelven fogadni. Számolni kell azonban azzal, hogy két-három helyen az angol tudás csupán a mindennapi munkához lesz elég, és a hallgatónak képesnek kell lenni arra is, hogy legalább folyamatosan követni tudja a tantervben némot nyolvan moghí rd*i*ii előadásokat. — Mai tantervünket tekintve a részképzésre a legalkalmasabbnak látszik a nyolcadik félév , több szempontból is. Azt várom, hogy ez a helyzet nem változik meg a most előkészítésben levő tantervi előrelépések miatt sem, itt a Villamosmérnöki Karon, sem a villamosmérnöki sem a mérnök-informatikus képzésben. Szóba Jöhet azonban közel ugyanilyen jól a kilencedik és a hetedik félév is. Bővíti a cserék lehetőségét az ha ezt a diploma7 . tervezés idejében is készek vagyunk megszervezni C ott, ahol ( liMr nagyon erősek a^fogadó tanárok, de előadásaikat - legalábbis az alapképzésben - nem világnyelven tartják}. Van tehát még itthon is elég nagy választási szabadságunk. — Nem látszik eleve kizártnak, hogy - az előadásos félévekben - ugyanazt a félévet lehet majd valamennyi kiutazó és valamennyi hozzánk érkező számára kijelölni: ezt mind a négy-hat csere-kapcsolatban meg lehet majd valósítani. Ez tenné a legegyszerűbbé az előkészítést mind a kiutazók, mind az érkezők esetén. Nézzük, példaként, azt az esetet, amikor egységesen a nyolcadik félévet választjuk részképzésre. Ekkor már mindkét részről az ötödik félévben széles körű hallgatói és tanári mérlegelés tárgyává lehetne tenni, ki is pályázhat majd esélyesen külföldi r^szk^pztfsrA a következő, hatodik félévben. Nagyon Jó volna, ha ebben a vajjüdásban a hallgatók mintegy húsz százaléka komolyan részt venne. Amennyire várom, igényes pályázók, igényes tanárok és Igényes bíráló bizottság esetén elég bő lehetőség lesz arra, hogy az igazán alkalmasak közül senkit se kelljen csupán a fogadó készség hiánya miatt kihagyni: ne kelljen állandóan küzködni a numerus clausussal Camit nagyon nem szeretünk}. Ezért érdemes lesz már a részképzés előkészítésekor erre gondolni: a HEI és partnerei esetén biztonsággal az évi tiz cserét lehetővé tevő fogadó készség fölé menni. Előre tisztázva külföldi partnereinkkel azt. hogy erre a hely szűke elkerülése érdekében van szükség: még rossz telefon-köz pont ok kapacitását is az Cátlagos} forgalom fölé méretezik. — Természetesen, csak az elfogadott pályázók esetén kezdhetünk külföldi partnereinkkel a hallgató személyére szóló levele3
