Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990
1990. május 7. (1246-1336) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Hallgatói célú egyetemi, kari alapítványok áttekintése, tapasztalatok - 2. Tájékoztató a BME nemzetközi kapcsolatairól - 3. Egyetemünk lehetőségei a nyugat-európai felsőoktatás nemzetköziesítési folyamatában - 4. Koncepciótervezet a BME szellemi és technikai kapacitásának, ingatlanainak hasznosításában - 5. A Jogi Csoport szervezete
a HOGYAN KÉPEZHETJÜK /KÉPEZTETHETJÜK/ MAGUNKAT A / // BECSI MŰSZAKI EGYETEMEN ? A feltételes jelentésű igealak használata a cimben nem a véletlen müve. A bécsi műegyetemre és általában az egyéb osztrák egyetemekre minden további nélkül lehet ügy is járni, hogy az ember /diák/ csak nagyon keveset tanuljon, de ugyanakkor adottak a feltételek, hogy a hallgatok tartalmas és esetleg a későbbi mérnöki munka szempontjából sem haszontalan éveket töltsenek el. Az oktatás ingyenes, kivéve azon idegen országokböl érkezőket, ahol az osztrákoknak is fizetniük kell /pl. Mo./. A beiratkozás utan mindenki megkapja a diákigazolványát és onnantól kezdve azt csinál, amit akar, azaz SENKI SEM JRJA EL# NEKI, HOGY MIT KELL CSINALNIA, DE MINDENRŐL MAGANAK KELL GONDOSKODNIA, legfeljebb, ha már végképp nem tudja, hogy mit kell tennie, akkor megkérdez nála okosabb /értsd idősebb/ hallgatókat, de ezeket nem mindig olyan könnyű megtalálni. Az elsősökkel azért néhány fokkal intenzivebben foglalkoznak, amíg belerázódnak a dolgokba, de mivel nekem az első itteni felevem a 7. volt, ezért nem adatott meg ez az élmény. Ezekután következik viszont „az, ami semmi hasonlóságot nem mutat a magyarországi megfelelőjével, és ez maga a képzési rendszer. A tananyag nincs szigorúan féléves periódusokba beosztva, hanem számunkra egészen szokatlan módon a képzés mintegy folyamatos. Az egyetlen valamiféle felosztás az alapképzés /matematika, ábrázoló geometria, mechanika/ és a szaktárgyi képzés szétválasztása. Ez abban jelentkezik, hogy a második^rész legtöbb vizsgájánál megkívánják az első rész /kb. az első 4 félév a szigorlatokkal/ sikeres lezárását. Félévi órarend csak ajánlott formában létezik, a meghirdetett tantárgyak közül mindenki szakirányának és ízlésének megfelelően választ. Apropó tantárgyak. Ez sem a nálunk megszokott formában működik. A tantárgy maga az előadás, ill. az előadássorozat, amihez kapcsolódhat: - számolási gyakorlat - laborgyakorlat - szeminárium /a tantárgy "utólagos" feldolgozása a diákok egyéni kutatásai és előadásai segítségével/ - tervezési gyakorlat - esetleg tanulmányi kirándulás. MINDENKI SZABADON VALASZT! Föl lehet venni bármilyen előadást, akár idegen, vagy általános szakokról /pl.az ün. Külső Intézet (AuBeninstitut) előadásait: szociológia, pszichológia, gazdaságtudományok, nyelvek, jogtudományok, környezetvédelem, pedagógia, .../. VIZSGA- VIZSGAZTATAS A legszembetűnőbb különbség az, hogy 1t NINCS VIZSGAIDŐSZAK! Vizsgázni a következő módon lehet: { / a tanszékek általában havi egy vizsgalehetőséget biztosítanak /a téli és nyári szünetben, azaz februárban é^ jülius, augusztus, szeptemberben többnyire nincsenek vizsgaidőpontok/, amikor a tanszék által leadott összes előadás/sorozat/böl lehet vizsgázni. A vizsgák többnyire szóbeli és írásbeli részt is tartalmaznak, néhol a segédeszközök használata is megengedett. A feltételeket a tanszéki hirdetőtáblán, az eredményt a vizsga után, .vagy a bizonyítvány elhozásakor lehet megtudni. /A bizonyítványok kiadását, a beiratkozással kapcsolatos ügyintézést és az egyébb adminisztrációt a dékáni hivatal (Evidenzstelle).végzi./ Néhány vizsgánál feltétel bizonyos elozo alapvizsgák letétele. Talán ez az egyetlen dolog, amivel a tantárgyak felvételének sorrendjét szabályozzák. Amennyiben ezek után olthatatlan vágyat éreztek magatokban, hogy járjatok a Bécsi Műegyetemre, akkor sok sikert hozzá. ín ügy érzem hogy mindenféleképpen megéri és személyes tapasztalataim alapján állíthatom, hogy az esetleges nehézségek ellenére érdemes nekivágni, mert csak épülésetekre szolgálhat. Meszléri (Felesztin
