Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1989-1990
1989. október 2. (6-133) - 1. Beszámoló a BME 1988/89. tanévi munkájáról és javaslat az 1989/90. tanévi munkatervre - 2. A műszaki felsőoktatás tantervi irányelvei - 3. Javaslat az idegen nyelvű képzés tanulmányi és vizsgaszabályzatára - 4. A költségvetés módosítása, döntés a tartalékkeret felhasználásáról - 5. Javaslat az 1990.évi Állami díjra
2 gyarapította. Az ókor építészete és Pannónia római építészete tárgykörökből ma is tart előadásokat a posztgraduális képzésben. Építészmérnöki tevékenységében - néhány modern épület tervezése mellett - zömmel műemlékvédelmi feladatokat végzett. Pannónia ókori emlékeinek méltó bemutatását - Aquincumi, Szombathely, Tác-Gorsium stb. - nem csak kezdeményezte, de tucatnyi tudományos és közéleti publikációban szószólója volt annak az ügynek, ameljmek eredménye a nemzetközileg is elismert magyarországi romkertek sora. Ezek többségét maga is tervezte és a megvalósítását is irányította. Tervpályázatok, városrendezési tervek szakértőjeként vagy önálló kezdeményezőjeként mély társadalmi felelősségérzettel és áldozatos munkával törekszik arra, hogy az új városrészek életébe - főként Budapest városképébe - minél szervesebben kapcsolódjanak az ókori előzménjrek európai szinten is kivételes jelentőségű müemlékegyüttesei. A műemlékvédelem nemzetközi hirü szakembere, Németországban és Ausztriában szakértő, tanácsadó. Az ICOMOS magyar nemzeti bizottságának tagja és egyik albizottságának elnöke; a Magyar Építőművészek Szövetségének tagjaként a műemlékvédelem és ókortudomány szakértője. Dr. Hajnóczi Gyula fenti tevékenységén kivül az építészettörténet és az épitészetelmélet szakirója is. Az épitészeti tér minőségeinek és az egész egyetemes építészettörténet folyamatában kibontakozó fejlődésének vizsgálatával az épitészeti térelmélet alapjait vetette meg. A vizsgálatait összegző könyv - Vallum und intervallum - nemzetközi érdeklődést keltett. Az ókori épitészet eredményeit összefoglaló munkáját "Az európai épitészet előtörténete" cimmel az NDK-ban adták ki. Az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának tagja. Hosszú és szakmailag elkötelezett életmüve. műemlékvédő és ilyenirányú közéleti tevékenysége, valamint az építészképzésben betöltött alapvető szerepe indokolják Kossuth Dijra történő jelölését.
