Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1988. szeptember 26. (7-133) - 1. Beszámoló az Egyetem 1987/88. tanévi munkájáról és javaslat az 1988/89. tanévi munkatervre - 2. Az állami és szakszervezeti szervek együttműködési megállapodása - 3. Az állam és a KISZ szervek együttműködési megállapodása - 4. A BME és a MAFC közötti megállapodás - 5. Az Informatika szak ágazati tanterve és javaslat az Informatika szak távtanulásos kiegészítő képzésének tantervére - 6. Tanácsi bizottságok új tagjainak megválasztása - 7. Egyebek - 1. Több karon oktató tanszékek kari szabályzatban megjelenő követelményei - 2. Központi épületi meleg-büfé kialakításával kapcsolatos tájékoztató
- 26 - a partner állami vezető kinevezése, leváltása, tevékenységének megitélése. Ha a fenti kérésekben nem a partner állami vezető jogosult döntésre, hanem a magasabb szintű állami vezető /pl. a dékán vagy a főigazgató/, a jogkör értelemszerűen a javaslattételre vonatkozik. Ez esetben ugyanis a véleménynyilvánítási jogot - a bizalmi véleményének ismeretében - a területi szakszervezeti bizottság, illetve annak titkára gyakorolja. 4. Kifogásolási /vétó/ jog 4.1 A területi szakszervezeti bizottság kifogásolási joga A kifogásolási jog gyakorlására az alapelvek 2.4 pontjában megfogalmazottaknak megfelelően saját területükön a területi szakszervezeti bizottságok jogosultak. E jogot csak testüle t gyakorolhatja és csakis indokolt esetben, a vitás kérdés lehetséges egyéb rendezési módozatainak kipróbálása után. A jog gyakorlása előtt a területi szakszervezeti bizottságnak ki kell kérnie az Egyetem Szakszervezeti Bizottságának véleményét. A kifogásolási jog halasztó hatályú, tehát a kifogással megtámadott döntés, intézkedés nem hajtható végr e az illetékes felsőbb állami és szakszervezeti szerv végleges döntéséig. 4.2 A bizalmi kifogásolási joga A bizalminak saját személyében nincs kifogásolási joga. Kezdeményezheti azonban a területi szakszervezeti bizottságnál e jog gyakorlását, ha a partner állami vezető olyan intézkedéseket tervez vagy hoz, amelyek sértik a csoportra, illetve egy-egy dolgozóra vonatkozó szabályokat, törvényeket; ha a szocialista erkölcsöt sértő eljárást, vagy hibás módszert tapasztal, amelyet ő maga - a vezetővel folytatott tárgyalás utján - nem tud rendezni. A vétójavaslat sorsáról a területi szakszervezeti bizottság dönt.
