Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1988. szeptember 26. (7-133) - 1. Beszámoló az Egyetem 1987/88. tanévi munkájáról és javaslat az 1988/89. tanévi munkatervre - 2. Az állami és szakszervezeti szervek együttműködési megállapodása - 3. Az állam és a KISZ szervek együttműködési megállapodása - 4. A BME és a MAFC közötti megállapodás - 5. Az Informatika szak ágazati tanterve és javaslat az Informatika szak távtanulásos kiegészítő képzésének tantervére - 6. Tanácsi bizottságok új tagjainak megválasztása - 7. Egyebek - 1. Több karon oktató tanszékek kari szabályzatban megjelenő követelményei - 2. Központi épületi meleg-büfé kialakításával kapcsolatos tájékoztató
- 23 illeti meg. A magasabb döntési jogkörbe /rektor, dékán/ tartozó dolgozók esetében az egyetértési jogot a területi szakszervezeti bizottságok és az egyetemi SZB gyakorolja. 2. önálló döntési jog Az alapelveknek megfelelően önálló döntési jogot - az alábbi kivételtől eltekintve - az Egyetem Szakszervezeti Bizottsága gyakorolhat. A területi szakszervezeti bizottságok a részükre biztositott üdülési keretek elosztásában és az üdülésben résztvevő személyek meghatározásában önálló döntési joggal rendelkeznek. Mind a területi szakszervezeti bizottságok, mind a szakszervezeti bizalmiak bizonyos kérdésekben javaslattételi joggal élhetnek az önálló döntési jogot gyakorló szerveknél. /Az alapelvek 2.2 fejezete: pl. segély, illetve előleg odaítélése, ujitási, munkavédelmi panaszok elbírálása, a szociális-kulturális alap felhasználása./ 3. Véleményezési - javaslattételi jog E jog kettős jellegű. A nem kötelező véleménynyilvánítás i jogot bármely szakszervezeti szerv vagy tisztségviselő, bármely kérdésben megkötés nélkül gyakorolhatja az alapelvek 2.3.2. pontjában leírtaknak megfelelően. A kötelező véleménynyilvánítás i jog viszont azt jelenti, hogy az illetékes állami vezető a döntés, intézkedés meghozatala, a javaslattétel előtt köteles a partner szakszervezeti szerv vagy tisztségviselő véleményét kikérni, illetve meghallgatni. A szakszervezeti szerv, illetve tisztségviselő véleménye a vezetőt az intézkedés, döntés meghozatalában, a javaslattételben nem köti, de az eltérést köteles indokolni, illetve a felsőbb állami szervnek jelezni. A bizalmi, illetve a szakszervezeti bizottság eltérés esetén kérheti a
