Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. március 13. (542-642) - 1. Vélemény „A műszaki felsőoktatás irányelvei” c. anyagról. A BME feladatai a tantervi irányelvek megjelenése után - 2. A beruházás, felújítás, karbantartás helyzete a BME-n - 3. A BME Építőipari Szolgálatának működése - 4. Egyebek - 1. Javaslat az étkeztetéssel járó gondok enyhítésére - 2. Tájékoztatás a KK elszámolásokkal kapcsolatos egyetemi lépésekről - 3. Egyetemi küldöttek megválasztása az I. Országos Egyetemi Fórumba

Altalános Bányamérnöki szak Építészmérnöki szak Épitő- es Földmérőmérnöki szak Gépész-, Kohász- és Közlekedési szak Vegyészmérnöki szak fgyataml azint Igyatmml atlnt rőiekolet étim A aálea.kl ftleSokttiA - felsOfoku elapkBpxée • f6lekolal - egyetemi í.-.1s5í uprétt iKííSíég.k.t llr.jAjUrnökl Ur Ál • <jy»t«»l ninta képzés céll* • vlltif tott •x*kt«rai«t alkotó aUv«léséh«i •xük­•égct utnut lka 1, ttrai • xt t tudoiciny i , tir »*•!<» lo« tudatai ny i alapok alaajátlttati­aa # a axélas körb«n haixnilható »Uazakl tudáshoz nélkUlOxhatatlaa («lÍM«réai éi tlUUailil készségek kl*• j lssztés«, a »«gvalóaitiabo« siOX*ég*s alapvatO gya­korlati ftó-dasarak Mgluurtstéss annak érdakibán, hogy a vé-jistt airnök - kai 15 gyakorlat sxaxxéss után * alkalauaaé vil­kaaaon taraikak, taraaléal 4a ipari axol­giltatial folyamtok tsrvszéaéra 4a *aj­íaastiaira, afiaiaki alkotások létrahoxé­aira, fjrmslO 4a Mflasakl axolgi 1 tatásokat nyújtó agyaógak teOaxaki-gasdaaig1 tavé­kanyaigóoak irányitiaéra 4a íajlaastéaé­ra, további a axaktarülatan falaarQlS tu­doainyoa kutatásba való bakapcaolódáara. A főiskolai axlntQ kápxéa célja a válasz­tott szak gyakorlati aUvsléséhsz sxűkaé­gas aatsaatlkal, ttr&4sisttudp&ány1 és társadaloatudoaányl alapok és sUzxaki tu­dosUnyos Issarstsk alsa játlttatiaa, konk­rét gyakorlati suódszsrsk uqiiurtatása és xtproduktlv mérnöki alkalaazásl készn gsk kifajlasztésa annak érdskébsn, txxay . végxatt Qsaaaómök - a •uakahtlyl sajátot sigok maglsmaréaa és kallS gyakorlat aag­•zarzésa után - alkalmasai válhasson tar­malésl folyamatok éa ipari szolgáltatásoi alőkésxitéal, Ozamaltatéal és irányítási faladatainak, valamint a tsrvszés és faj­Issztés réasfaladatainak magoldására. főiskolai szint Egyctsai szint fruj« ?«sU HJazakl «aJ«i«o iflléauimSkl Lsr ) Ci likOii t Follack kikélj kLszski réiaaaU 3s4ch«nji latrát Kozlszséésl •• TérklsKai kUszaki FóiskoU rtl Zlilói ípiXáipari üJazakl Fí iskola n»l kikiás tpiiáipart üJaxsri Fóiskola H cs Cjér dudspsat Lstrsc «n Kgyatami szint Buöspastl Mászakl Igyat*" (pítöaámdki kar öoöapsst A binvamirnökl szak képzési oélja olyan műszaki ér talmi sági *jsksmbersk kibocsá­tása , akik mindannam(' bányászati éa ahhoz kapcsolódó f öld tudósain yi és anargatikal asaktarülatan magas színvonalon képesek ssagoldanl a falmarfiló tsrvazésl, létesl­tésl, Osassaltatéal, Irányítási éa fejiesz­tési faladatokat. Szilárd éa konvertálha­tó tarméazat tudománya a éa műszaki alapia­maratakkal randalkarnak, szan ismaratak lahatOsigat adnak a nzOkabb szakmai spa­clalizációra, az uj isstaratak befogadásá­ra és alkalmazására egyaránt. Altalános mbvaltságOk és az alkalmazott humán tudo­mányok /vasatéselméWt, szarvazés atb./ birtokában, magfalalŐ azakmal gyakorlat után, vazatöi munkakörök allátására, a bányászat, a kapcsolódó földtudományi és anargatikal szakterületek átfogó irányí­tására is alkalmasak. 4. Szak' kápx t^xsttség > 1 éss - oklavél rányok 4a sl céljak S. A kép év A müaxaki agyatemak agya tanúsító oklavalat, a müs tatnak ki. Azonos szakon . sattaigat tanuaitó oklavaUk agymá ^^ÜftJjsSSS: .1.1 egynieeal egyehérrtkUek. 1 • időtarta*. lév/ . . h. t 4 ul. ót"I*. • CuiituiU/ - . filiv.nkéntd srlemgMké^ /öae ^vluguUW ll imtMl iilotl alapképaiai öt tanév /levelesö t.goe.tom hat t.név/, A mCatekí lulűi pmiagíguaképáé. mindkét eilnt.n, a MppiU Kiod * Ivr.l.sS t.goi.toa tT~*W t*»4rr.l ho«lulix. u »<uu41' &ru imu klilkilu öml^ét • tuurrl lriay.lv** kölöo km iuU­lyossi*. .1 latininyl, kul kutí,körb.n nabilyoiaadi. laa.k irtik.i un. 12 6­r./bit. * (4liv.nkiack k^alacMay.bö vll>,»lla hllG., . l.yugitibt) p«dl9 Ut likat, b.1.,xi*1 tv * > asl9orl«tok«t 1», HM ,zá£0 lv» illuvlli94v.l . » (6Iskolai illata slsokipi*. lööt.rt.M i ispp .ll t.9osstoa l^.libb kkto« tso4« /Irv.i.tO tsgoxstoo ni9y tsoév/. * ixskbltottsÍ9 íöiskolko okt.tö ÍXÍoIt«k tsítjlk tivUtt cilkint . ki, ti.l idStkrtkjx 1,5 ivr. v.16 ««14i4t. xUíkéfitx tsnt• rv 1.-Í.-.VX1 i. X 1. llt.linox irt.lxü­xl^l ltls4stokx» JlíxkxxltS tkryysk ^^ir.A/.m^Urii'^xlp^^'iUot.i.lJ txxtn.v.lix „.. t.t tiriysk ii x «r- , , bsll . tsot.rv 6rxili»»lt-/ ma*.. (f'/t t.l. Ii Iltgio oy.lv sí xgyxtxsi iilnta kipxixb.n jixxtvtvö ospp.lt tsgoxstoi hsli9«4 oroxx, vslsalot tovibbt «9y 418 ld.9«n cy.lv. t tsiwl, Mlyx. 1.9«14bb 110 6rit ksll bixtositsnl. kosi tarissoyM l.poxi tsotirgymkj xskasl tsotliyyslj yölikolko oroxx nyxlv.t, lsjxlkbb 110 öribsn 111/1915. IX. 25./ Kit xx. r.nd»­l.t/. • xskBsl törissny.9' » tsnsr,y.94bkb «I . ti.IS, M»ly * voasuoxi E.tui b.101 s siilsskflra koov.xtiblll­íi.t btxtosltls. 14. sorolsnöö mlnd.b blyss tsxksoy.9 li, »~ly " pildiul toístx-akclös V.9Y tschoolSslsl, v.9y » aís-siskirinyokr. klt.klntö Iwr.t.k Inyultlsivsl - . bsll9.t6 4tt.klnt4.4t Elvstott bOv.lol, * tulxottsn .psclsll­IÍ16 ribstisokst ki.9yMlit.nl. iix. 55 t A biroaiv.i kipxisl ld«10 (Siikoiikon «9y kOxpootllxa .ISltt tirgy 1*0 ír./, • gy, sí UtixUoy iltsl Mgbstiroxott tárgy 1*0 ír./ 4, .gy. s bsllgstí ilti •xsbsdon vilssxtott tirgy 1*0 írt/ ok­tstáxs kötsltxí. Hinisailt Cxtiírstxir 210. min. 40 Vt kasxskl slsptscttrgyski •xA.ltiit.chblks, kCtxski Mcirsbiks, ibríxolí g.oa«trls, gíptsn, si.ktrotvcbnlks, t.x^4.t.ttudo«4nyo. .l.ptsctArgysk, ut*. utiks, Illik., kMtis, isvlny- ix köx.t­tsk, löldtsxi", tol.ptsc, .xskMl slsptsctirgyski binyisxstl Imri' tsk, sbysgl.jt.r.t, köx.t- ít rtz.rvoir­t^cbsclks, cy.rtsnyagkut.tit , ^lyfurit, gtoóixlt it binytniríttsn. 1A lukul törninytg trinyt sin. 55 t. ítrtoclilt t^tkrtl Mytg 3 *rr.ttlv tvy du lo k ttrtbstí tlttr­lv tsatAxgysi, 1.5. [ilplaMtMV.tij " TtiAkdolgotst/ ' ' 11. tlclttl un kip kipxit írinyn t.rn. yyM. gy.korlttl írt ./. Ar brtrtBdto klvöll Onkllí tunk. l.r^r, trkjt.gip. t«to,í kaiöbböts .P.C14U. t.rai.t.k ^"iiííí'i^.n;:!'^: Sí^.irSSSbSSi'úiíluií:"í! ' xulninyokr*. u>. 20 « ut, 15 « x. 10 » I 4 11 ttl)tt ttnttrv 8fgytt h y l 1 xrlrtK kil l ái IrlrtyijrfrBflí \jn4t s<Ut. ®k?an saaksczksrskat koesissoa a «*rjir téraadslos remásUsaieére, akik értsimiséfl fslslfsség­tudattal kipsssk s Ursadalcm épltészsttsl sismkea támasztott tfé cjsir.sk f sllsasré sérs és szok siketé módon tOrtéoé ki slégl U sé re. i kiptés srsdjUujskint ss é p l té s tmÁ möknsk ksll ó általános tireaáslomtudominj l , kö»­gazdaaifi, tudomárjos-tschrikai slzpirasrs­tskksl, busán müvsl tzáagsl, magzsstintU né r^ adkl és mUvészi slko tdká sxséusl, ssztéti­kal lzlésssl és rituális kulturérsl, rsls­mlrt sz épitéssstl-épltési tsréksejség igé­ojslts sajátos jértassig^sl ksll rsndslksx­cls, bogj folyamatos daképxésssl és uirri­zstt torábbképzásssl s gj*kor1•tbtn képsssé réljarak srrz, hogj silásaék s tsrUlst- tslspulésrscdsxét ko­ordirilásirak fslsdztzit éa tlvégsizék sz s ourks során Jslsctksiá rslzisrxji épi­tésxstl fslsdztot, ez épltészsttsl, épitésssl Ciu*rJí£Í tsrvsxó, vslzcLnt szsrrsxé isvéksrjségst végszzscsk, - az sgjss épulstsk. é puls tcsopor tek ssg­rslósitisának tsvéksejzégsit irzejitsék és s tslspOlés-épltés fslsdztsit szsr­TSiiék, s mUsalékvédslnl fslsdstokat slléssik, sx épülstsk fsmtzrtésérsl és rsldjitá­sérzl kapcaolztos fslsdstokat ssgoldják és lrárjitsák, ' kipxsttségílkrok msgfslsló tudominjes. oktst4, szaklrodaiml, igazgstisl, vál­lalkozói és kritikai tsréksnjségst fsjt­•scsk kl. _ fsat maghatározott célkl tUxésskrsk a kép­zés sgéaxén bslUl sgjsoadljbsn ksll lsnol­Uk, biztosítva sxtsl sz 4pitésxmérnökl kép­zés sgjségécsk sírét. ál sgjaégss képxéssn balul valansanjl rész­faladat msghatiroxáaánil az é pi té a xmé rcOkl tsrékazxjmég általános fsladatikdl, az épi­tstt smbsrl kOrcjsxst misóaégs iránti alko­tó fslsléaségréllalés szamlálstl kdvst.lmé­I ksll ki lndulcj . f ok jsrslss" jipitisxmérndk Jü { Ar épitáazxaéroökí szákon az államvizs­ga két részből tsvödik Csata, a lO.f.é. elején 3 tárgy /épQlatszarkezettan,tar­tószark, épkivit.-szarv/ képxési célban foglalt 1íme re teke t és készségsket iga­zoló szóbeli vizsgájából és s 10. fé. után s diplomaterv negvédésébö1 áll. * yzeoeémak kópiás cjljf Oljan általános épltóiparl és alapfokú épi­•tésxsti műrsltséggsl, 111 stvs késxaégskksl rsodslksté szakembsrsk kipzéss, akiknek szakmai ismsrstsi slsésortac a "bogjan épi­tsci" feladatok etgoldéaira Oaxpootoeulsak. á fél skolék kéazi taék ísl a ballgatdkat a bagjooánjos éa korsxsrU építési, tsrcslési rscdsxsrsk irécjitdi - és fsjlssxtéi fsls­datairm. Tanítsák ssg a lsgkorsxsrUbb ipar 'eljárások és gépek 1 sgf s j 1 s t tebb inLcjitás ssxkdxtík Aöxttik s sxázi tástsebnika/ baat­nilatát. Fsjlsssxs s képzés s hallgatók bi vttis tudsÜ t, politikai képxsttaágát, dbc.­tési, rszetéii kápsaaágét, ralaaict kötgs: dssági szemlé 1 s té t annak árdtkábsn, bogj cunkájubat a vállalati kCxpocttól távoli aauikabslj sksa is önilláan rudják rágsxnl. áxtn bslui az UxscndmOk képsa ksll 1«a" a kdvftksxó fslsdatok ssgoldásárst ** röiskolai szint Follack Mihály Kóazakl fólakola Follack Mihály MCmrakl fólzkola . r—X)tlA«­Al 31, 'mji —....... DtrtUt boctttton t Urttótlo. XMOtlk.. rít4rt, tkU érltl.ltíűl (iltlítUotu­ditul ktputk l Urttdtlc. tplUit.1 h raloartttal tíuxrUtt lgénytl­1.1 lw[A4i, ti in* alkati -kkvt lartírö kl.ttuítt.tl. 1 k*Jiét IttttlnvUil tr tpltí tt Itsld­Mrí Urntkikktllí 11 tlltno. Urtt­Ot la.tuti—dny l, ttr^xrxt lutx—dny,, kor­p.ía*»tgl, tudoMnyot-Ucmtkxl xítplx. wrtttkkt 1, Inlormxtlk.t «t ,il«(tll­tkVwtkxl ^dtterak xlktlt.rtxlbkt mcQ­(tltlí UrUutuy.1, -jv.Uaaju.1, löt­ptn ny.lv, 111. nytlvtk tudltlvxl, ti­0>ttr In tű •..'.>-; tlkaltíkttrt^otl, tsr­tltlkat lildtttl. a t.l>t Ipltdil, 111. miiMdrHl Uvdkxviytdg lptnyiltx xa^ltot 31rtttitgt>xl kall r exk, lktml e , Iwernlt k.11 x kornyxrttl r—vltixr^, xtrtkturl­JJt, ir o*«rl levtkaiy^g kömyxrxt It­lltkltí httlxlt, • kornyirxtl Irtiluk xutlSrl-Jtt, 111. clblrltlilt It ttvl­kenytkdt torln trekat ti lswrtttk.t bx> JLAksnym alkxlwjnl Ix kell. lka MJt Srddwvyl István itbrltUddtl h livkbxldtt Műtxtkl Fílxkols Gyök Ybl Wklí. (pitiiptrl Hátxtkl Fő­iskola luútpnt Ybl Mikiid (pltílptrl Hjutkl Fí­lakola Otbrtc*t Crddtrttl tt Ft Iptrl Cgy.Ua Filö­Mrdtl tt Filorwiiiíl FAI —pla, tar SaHutlandxvtr A Ftltöokttcltl intiibínytkhtn folyi oktt­tí-nevtlö munkt axtrvta rítxt t ttatl ne­Vtlít. toapenailnl ktU t lltlltai firtd­tlgot, t rtndtrtrttaig Iginyit kall iltlt­ilt.nl, .a tgltaaigtt iltutődr. kell ne­vtlnl. Alapvető ltatr111kat kall tlaajitltanl . ttrvttla, . klvlttltxít, t kutttit, valt­ain t ti Igaxgatie it t villtlkoait ttrfl­lttin, bogy kípattk ltcytnak adrnökl (tl­tditok a^oldltira, valamint folyamatot öokipaítt.l la aaarv.xatt tovibbkdpaíattl ftmtrxtbaa»li todiaukat 111. folyamatoatn agyra rn.gaa.bb aalntan vig.sh.aa4V mérnöki Ialmi.tok.t valamely aiallrlny tarUl.t.n, ..... 1 a legfőbb faladatok. ekltvalaa áplUll-tls"«vírn.®V ' i,VtToT)ti tt okűTá'nsa, lii-nTuk," t UtUp/átM a aa.klráv a««adiait. ."á^XUaaviaot k41 rdaibílTUV : 1./ birtm tantárgy arOtmll vlra gá>bdl, 2./ • OlplomUrv mmg­vddáaébil. aailtaki 1. tsásaspltí 2. váro.ástdaaáál ), á pl teárjr .nn t.rtí 1. tg I vá á ilnl . a kbiíaudéeápltí áilklrAny k«rtUtmn toiltüülí dpltöanyagak t.lhMináUaá­vtl áa arak eáreUrdadvel málrdplUal ti Ml ápltilparl otjmtokk látrmvj­lása . Út-, autópálya- da utxllíUráplUt, vlldt- 4a vároal gyoraveadtdpltáa, hlddplUa, vároal köllakoüdi, külütt íorgaloaUcfinlka 4a vároal köilakaödt. lerveiáal, klvlulaiáal, fervtUrUal aki. épi tö­•drrök te loltMrö Uum­4f 411amvlrtga kit rdtzoil áll, aaakdolgpaat, tt arótmll vlaa­Ma re a hldrolűgla, a hidraulika, valamint a vllápltéa 4a a vlrgardálkoúia lasmra­Ui alapúin a vllápltiai aötirgyak, a vllallátia áa caatemárát, a Hiígai­Oaadgl vllápltéa áa vlrgaiOálkodáa «j­arakt tarveréal, bartVtáritl, klvlUla­létl át Ulamaltetáal, larvttartáal fal-I adatainak ellátási, valaalnt hatfmágl éa Igazgattat faladatok alláUta. Tarvtzáal, klviuiaraat, larvnaruat .. 4a hatósági faladatok allatáét éa Íré- • a fOlcmdri areklrtny karatdtmn az ápltilpar, a -irigardaUg, a köxla­kmlda da távádlrUa, a vlrgazddlkodét, a honvádala., valamint aa államlgarga­táa UrtJlatdn lgdnyalt hely^ghaUrojó adatok látrahozáaa, ftldolgoiáu, U­roláet, arolgáltatása, a tztkaig tza­rlntl térképi ábrázolása, Illetve miazakl tervakan kogtervezett láUalt adnyak (épületek, hld-, caarnck át agyto adrnOkl szerkezetek, közlekadé­al icnmlmk, ilb.) pontot holydnok áa kártlalnok kl>liláaa (kltózáae) ­Urmdazalbon nyltáaa. . I szerkezetépítő azaklrány karatéban I kdtObttzí UrtóMarkazatl anyagik (vaabaton, fém. la, aílanyao) talbaar­náláaával éa erek •drtUzétivel ápití­Ipart ob>kUj«k látrabozáaa. Vz arí-i tani, azerkazatl te ápítéttechrológlelI yzakinlból baazaUtt, bonyolult ápít­tönytk, azerkezatak Urvezáia, kivite­lezést áa berJrázáta. larvazáal áa ha­tósága! faladatok .UéUtt it Ifányf., tása. I a a fí , SS 4150 4-e H'9l +'j» Ir ulBlMél (I)i/iviri íli'FMl­lái'Crcili Uréadalo.tudományi tárgyak, lávató nyalvai tOO-HO irt {»U*i> (U: j,í )000 _J0 _ _ 5) (aln.JO) min. 4500, kaa, 5000 1. á (rmgyMik félév utén alapszi­gorlat) j 6 min.2700, kai. 5000 kaa. á la ált,alánét értilntaáál falalatoíra .16­káirtt.A tiráyak / tá ra al ale. tudoadry , 111. ldta.n, nyalv.k 400 irt/. Auknal In.i.-jn t.ntiritY4li titkatlla, ábráaeld tartan, ápUla t f 11 lka , lnf era.tlk«-a,ánltá8tvchnlka. raji, ípltA­anyaaok, ápdlataaarka4attan, atatlka-atl­lárdaá,tan-Urtdaatrkaxatak, ápülatklvlta­lakéa-tsarvaxáa, talaj.acbanlka it al.po­sáa, aaedáilt, 4pUletgápáaaat, ápitdtparl randaaar- áa aardaaáxtui, Jo,t it atabályo­aáal la.ar.tak, annkavádalaa, ipltáarattör­táaat áa .ladlat, á pUl v t ti rv a iá a ala/lita áa kYakorlata /lakd-, kSa-, Ipari, mttittl­daaáfl ápUlatak/, balai tarák ápltáal.ta, aálaelákvádaleB-áp.kOmyalat vád.le., várea­ápltáa-taltpdlásrandaiás, kart áa tájtarva­aáa, 3 talc L terxaaryaa Aaaxaaan 5155-2815 ára. ápUlattarvaaáal ty.korlatok, ko.plaa tárva­ráal .yakorlat, válaartott kodul lantirtyak, válaaatbald tirgyak, ipaotálta aiaklanara­tat eydjta Untiroak 700-900 dra £ Unanya.-ráart kápaáat arakdrányba randa­ratt medulek ararldt cálaaartl oktatni. Kiak klválaartáaa áa UrUlma falaljae e«, a aaaktartllat klndankorl laácyalnak. 495 ára Aa állaanrlaaia kii ráeabál áll i 3 tantárcr­bdl aaábali vlaa,a . akáball álploava rádáa. társkóalom tudomány 1 tárgyak, tOagon rvyalvak, >ogl tanratak, közgardaaigtan alapúéi, atb. tmazi 550-450 óra. 31 a ken. t tbrkkanykx tantircyal /17CC-1AOO irt/ Ut itat tik., atásl táíá p-alkaluták, áp"Ulat­flllkt*, ábrárolá adrtan, raji, ápltáarya­áek, ápUla taiarkai* t tan, urtáararkaaatak, ápOlaitklrltalaláa-axarvasáa, ápltáiákidk­aá,tkm, faotachndka, aaeááita, ápUlvtrá­pákikit, Jo|t áa alabályosáal laaaratak, ápttáíiiattortáeit, á psll a t tarv. tá a, tal.pU­láafblldrajl, Joxt, atabályokáal áa mtnia­vááallel laaaratak. mrf'irvrtlá-.t mlttl t.r.ryif /8(>Q-SC0 ISZ Ak Unacktdreáki oktaUabut at albálatl át (yak erlatl kápiáa ardryát a káptáal cálkl­tutáiaakbál ktU lavtiatnl. ka| kall fet­telbLl a káptáa aorán a kátatar bat bdntpoi Uiaail ayakorlitet, aalyat a mmkilt.td kdl t;aá|á ra váá»t a baliga tá /dunadj vároal •odaill/. At á.Uaavluxt kát ráttbál Ilii ikt . aiáball vlxk,a a ttkáoláo* mitomatlka, kocnanlka. Informatika ás számi táaUchnlka, ábrázold goumetcla, ra5z. fizika, kémia, goológla, gnodázla, ápí tóarry aguk, mugaidpltái, közlekadáa, ótápttáa, vasdtápltés, tartók itatlklja, ataollltástan, acálararkazatok, vasba­tonazarkeretak, taazarkazatak, geotern­nika, alapozás, hidraulika, hidrológia, vízépítés, vízellátás, csatornázás, ktji­aűvak, épi Uaazarvazáa, UlapOláaterva­rda, Urmáazatvádalam áa környeietger­dáLkodét, mráveváda 1 ma. klagyanUtósiá­mftéa, fotogrammmtrla tt távérzákaléa, geoddrla/ alaphálózatok, faltógaodázla, mdmövgsodária, atb. óaaz—tmnt 2100-2150 óra _.. Az általánoa árulalságl falaoatokra alítvészltó tantárgy aki UrvadalomtuOo­mény, lótgen nyalv—v, atb. bttrnmni 500-350 óra • alaporó tantárgyak - szakma 1 tantárgy - táraadalomtudom^iy tantárgyak bstzeseni U00-1750 óra komplsa Urvazáal gyaávorlit, válaartott muűul tmttárgyak, válaartható tárgyak, aapclálls armvlamaraUt nyOútó tantér­"Byaát ómszamani 900-1000 óra Választott tárgyak, választható aodul tantárgy aát öaazasani 550-400 óra [gyauaaal sslot éudapaatl tálaaakl t£yat.m MpábuirelU tar fcrd.pa.t fcáiptall Klaa.il íjjtitm Ualai.áátaárabbi Lír kad.p.at I.bálIpari kilatakl Atyaiam Oápáaimártukl Ur klaiole Itkislpmrl KLss.il Uyatma fekdmármöki Ur klakelo Aprd r tud uadny 1 Atyaiam aatd..td.aiai gápáismáknöid Ur OödOllá tz ápltó ás fOitXri úf«—ámt* képzés cel )X rdaztmn megegyazlk az ápíló da ToTdmtró mdmtftt kápzáa célúival tt arak­Irányaival, ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy olyan arakamcer kibocsáttat a cél, akik képasadt lasznmk - dú építménysk kivi Ulalésénmk, régi tpítményak fsmtarláaénak tvélló I­rányltáaéra mirávacaaportrat varatiúé­ként 11, dú építést tzakUriilat ható&igl, araklgargatásl, baruVérásl, üzamel­tatésl faladatainak ónálló tUátátá­ra, ar agyareróbb tarvarésl ás faúlasz­tásl ísl adatok ónálló megoldására, Illetve a bonyolultabb Urvaréal kW kékben való korramévodésra. ,bm 0 Ar epftótparl üzemmérnoki*tói az át­lagot úóval meghaladó ílrik.l Igdny­bavául mogávOvaUll a magaaazintó fi­zikai képeaeégeket (az ápítkazéa tza­badtian történik, a miávaurdlat nagy­klltrútdésó, (a 1 vonó nlnca, aló.), azért a tantarvak Mllakdiaánál anrak kulonot bangsvUyl kall acxtl. főiskolai átint Pudtp.ktl JUtt.k-, pyvt.a Cdfétlmároákl Ur kádapval rbl Klkláa íp 11 át pl rl Klax.il Pátaiol. babraoa. labéalptrl Mlatkis lA/atam lobé- áa Nalparl ríiaioUl Ur DucujTároa Adnnytllpmri Kiasakl Pálaiola Pudapsat Saáchanyl lat.á. llátlakadáal áa Távkíiláal kUauil Nlakela Cy ár follack kltily Klaiail Pálakoli Nca kdiptll Adnil bocit Gépipari KlaxUl Nlakela Oáplpmrl áa Au toat. tl sálé al Klaukl rá 1 akola licit. Oaazaaani 450-500 óra "tdlplom.tarvalát3 üauitani 250-500 óra (iiaícóolgorat) Ar almálatl áa gyakorlati kápráa arányát a képzési célkitűzéstől kall lavazstnl, ílgyalamba véva a halyszlnl-, tarmp-, laboratózluaal gyakorlatckat ll. lápésk-kehéak-kárlsk«dásl auitsrUlstan felyá oktatás célja • a falaáokutia alapv.tá aéliltöséaé. Vul * « tarmaláaka. áa a tudomitykan, ttluLal a tázvaáalom atyák atZárél­bax faliartUá lélakAil, vaty aálatakl von. tkoké au fvl.d.tek koratsrU áa áatdas áaes .c(oldá. .ár. kápa. tulmbirtk kápeáav. A cál áréakébao fal.d.toktdl ftít.1 U J á koi o t tiáxo t, Jár­Ut .4.0 i. t áa késatáiakat kall kltaj laaa tani a b.1 l.a tdkban, páttjuaetta a rétarmatt­sás kl ben t.kot ta tává .41, áa labatáaáást kall mini a Ullaatduk arra, b;-ty a Uztulméjgal lyamin a ké paaaá | al val O.athA.utbkn Iává ta vá k íny aá á lka l tztkerclbáJi. uty , at ál­tala váltat lett a 1 kaImaséal tarulatae konkrát pro|lmék f•Idelaotáiá.il klf•J1••11a 11 káaaaáaak áa kápassáfik más alk.la.tiat t.rúlatak.a la t • lka a tel Ura Iák l.umuak. Ak tgif tiAlck konkrát ekuUsl cáljai Gépéit a kaki i aiak képtéal célja olyan aiaksmbsrsk klbocaéUaa, akik sárikkal, gi pl b»­r.ni ná a.kkal áa/v.xpy amb.r-.áp raed a it rakktl kapoaolatea aki teák: falmáktok /probltmik/ fallaaaará^ra, maá!i« téretéaéra áa maáolááaár. képaaka, áa akik - rá tsrm. t uá xflk tíl, kép­lattmáekkui áa á risklídáetlk tél rJaaáa. • elym. konkrét mérnöki i>vák.ny.és folyta ti.ára alkaUmaak, talál pl. a .épekte. TálbMieá fltlkal felyammtnk kulatéaa, tápxk tart.kása, fajlaaatéaa, glrtám, Aiam.1 ta té aa, a fáp.k Baaaa folyam, ta In t I á. tmitr-gif r.udat.r.1­aak kuutéaa, tarnáti, lét.altéa., fajlaaatéaa, aaarvaaéaa, IrénylUam atb., továbbé • ap»alálla klapátilté lemaratak magaiarséss ütés - képasak atan eultntüitao okutéal, karaUtéalml, fOhUlial, formm tarvas ál atk. tavékuyaéá fblyuUaira. Adslakadá al aaaki 4 atak képséal oélja alyan atakambarak klbooaiUka, akik kállaksdási, ln.l.i tlkal /allé „!al-aloaa té al/ fslyama tokkal áa rsedakarakkal kapotolatot aGaaakl fllaéatok /prakléadk1 fallamaréaéra, ma^taUrotéaéra áa asáolááaéra képasak, áa akik - xétara.tUá.Gktél, képxattaéádktál áa árdaXlidáatlktdl ftluáae - olyan konkrét mérnöki t.vékonyodé folyUtáaér. alialmaaak, mint pl. vaautl, kölutl, lá(l, vlxl, vároal kösla­kniátl, utya^aoSAetáal, rákoddal, rskUroaial, tioaaácllkl, r.laalat aa asakliaa kapoao­lodá Irényltéal, Uformmtlkal folyamatok, rscdaaarak, ttcinold.l/k slamaéaa, kuutdsa. tkrivaátv, fajlaaxtéaa, asapvoséao, IrdnylUa., Urékbd - apatUlla kliááatltá lamarvtak mtgtttrmitt kién - kép««sk ttm skaktaxtllstm. okúidat, k3,-ny.t.'vád11.1, »mrx 1 apatúi 1 ­k.dáal, karmakmáalml, fordiU.1 atk. tsvékaatyaél folyUtiadn. bikatUélst kall adni a ka 11 aa tárnak ura, Stopr a kltlakvéáal. lo.laatlk.1 raud a aaraka t al ákápaa t Ué.á tál f&ufam kélamaáti /gt péstvU, áplváal, lrényl Ua taoinlUt atk./ alapokom Umtlnény sakaaam, Uáat aamkt 4 sark kápaéal adlja alyam av.kamkarvk klbooadtda, .'Uk fámák ilUllltZaá. vak, képlákacsy alvkl Urnával, ámUaáral, kdkalsléaéval UpoaoUlol mUaaakl fakadatnk /problinék/ íallmjnréeéra, an^uiUrokáadrs áa maaoláiaék. képsltk, áa akik - xétanaatt­aái/lkUl, kápaattmé^lktél áa árdaklídáauktíl fvpááan - alyan koatlrá t mérnöki larákany­aé.ak falyUUaéro Pkabuaak alít fánflslkal butátok, ifáaUnl vita .álatok vá.sáa., á rsaláké aat tési, kukdslUal, képlékanyaUkltáal, Utésl taoknoldi.lák kUol.oaéaa, faj­laaatéaa, koké a a. tl éa fémf sl.al.oaé Uaamak, ksrandsaé aak, fámalrkltd aaaratémok, aaakö­sök, xépak Urraalas, Uicmaltatéaa, tarnaltsl fa ly ma tatnak ater ttáli, lrényltéaa atk., tovékbé - apoalél 1. kla.áaaltá lam.rslskták buba - képaa.k inc tmktarülalan oktatá­.1, Ik.xa akaé a lml forélUal, köngr aaa tvééalml, «v. i.i ... tZA Ik .'1 atk. t aré kany aá .a S falyUtnl. in álkmvlaa«m mlcdkérom atakun - mind a fálskoléa, mind aa aryv tanakan - a/ tlpumu, at­ak a kalltaté /Jalklt/ aa állami rlts^iUtd klaottad. slltt váll mai a a takdok.oaa U t ás falai aa állaavlaam köve talmi ny skd nt maps. sé ro to 11 - a aaaklokáoaat támáJAboa kapcao­lodá - témmköráktál. Lm államvlta^n aaéioakárbalá tdmakörokst a tall.acá /Jaltlt/ álul éaaaadll 1 ts 11, '. n a tan.iák álUl Jávitaontt állnmrl tata t ama tt,A UrUlatltt. Igyatami atlnt Villamosmérnöki szak rőlakolal aslrtt Műszaki informatika szak Biomérnöki szak Oudapeill MúszaAl Egyetem YegyáezmárrcM kar 6uóaprst Yaszprími vegyipari ígyiiem Veszprém Al dclevtlaa vagyészmárrpkkápzés cd Íjat olyan szaácmeCazelc képzáaa, akik alkotó módon képes* • metmaatlkll, természet­es tárvadalomtudumávvyl, aútzakl- áa kór­gardMágl lamaraUlk alapúén - a vegyi­pari folytam Uh, Uchnológltk, «a tarmé­kak taúlasztUéra, Urvaaáaérs, a kémiai módiurak vegyiparul kfvbll altaryaarU­mért, bmvau térné ra. példéul a aarígarda­aét/un, ar ilalaal vurgmzdmégben, az a­gámraégugyban, a mikromlekUonlkal Ipmr­baru tlkal ama* a népoardaaég álul lgé­rv.lt kmmlldláal fáladaUh allátására, flgymlaabm m*tm kOrnymzeUk* védelmét U. TiiVrné i| naan megslaporott gaidaaégl és vuruszésl lanmréUlk alapúén kérmssk a Urnáiét móazakl lrhvltéadra éa al 1­parfaúlaartéa (aladetalrvak angoldáaára, UKcUrúlatih kutatási áé (ajlasllésl l­gérvyvlrnk alláUsdxi. budapesti Kószák! Egyetem Vegyaszmírnchl Kar Budapest Veszprémi Vegyipari Egyetem Üzemmérnöki székek Vtvrprhi KórmyOiperl Kóvrekl Fíiakole éudapsvt ­V ' hma* * 7 U J­^^Agyetsml tilnt •udapmatl MÓazKcl Egyelem VlUamoamémOcI Kar ludapmst á v^yévz-üzaauémödcápzéa célúét olyan gyatcorlall azakaapsrak képzés., Keik a megfelelő telematikai, flllkel tt Urva­da lom tudományi alapkh birtokéban, t ké­mia különböző UrulaUlzmk, lllétv. a vegyipari aCiualat* áa gépek elaéletének éa révzban gyakorlatának tleeúátlUea révén képe aak - megfelelő gyakorlat meg­azar réaa után - a hmoycamérvyom vmgyUur mellett ar agyáb kémiai folyamatcauat tl­kalmarő Urmmló éa arolgélUtó mrféra (aarógazdaaág, éUlmlazarlpmr, kZkmye­utgardálkodét, agévraégugy, atb.) Uu­malUtéal éa Irényltéal faladaUln* allátéaéra, blronyoa faúlavrUal éa Ur­veréal révifal adata Inak ellátévéra. rőlakolal aiLnt müéijj.: Kandó Kálmén villa Kóaiaki FólKcOla Budapest Sztchmnyl látván Közlekedési és Távközlési Húszak! Fllaknli Gyór rollack Mlhál, Műszaki főlakola é vlllamoamémfhl lll^vápláa "Inchát azlnt.vm a cél olyan végzaltak kibocsátása, Keik az alft&t II111 lm imái ira I izaklrányth bármelyikén belül tlálee korban baal­rKIható tm auk IchvyOen tovtucfaJlaaitzmcl alaptuóéaaal éa alapvető atshivégrí kémzaéggal randalkaznak. Ar alapácépzta kautébmn ta lorakacnl kall el agyüttüolgoráal kásxségak fajlesi­téaéra méa aóarakl éa UtmésreltudAányt aitktarülatak múvalílval a aroroa ártt­Umbmn vett vllluoemárníhl mvkátni, éa a faIhaarrvéláal gyakorlat, valamint a társadé 1 omUiduaányck múvalílval llárt. hogy a végiatt aérnCh amgfalalőmn tudúa arolgálAl Uvákmnyvégé.vak gazóaiégl áa táriaoaUI célúét. á vtllamommémökl kall ryüútanl a tlmkásiáy mind a kál Illntúán profaaailonálU alarkáPlHl _ azamftaatMvnlkában, • Hrmrtu­Uváácanytég Kt uruletén. á ~vTnaaommárvahl Inatttatáaü, 1 lr*ara-otlanlicló>l, arémltástécmlkal profasz­azlonélla képzés maiim azoroan továzbra la sziheég van olyan - Informatikai Indfttatáaü - izámltáalechnlkal, profasailonálla kápzáara la, amely aaúálosan alKvtronlkal r»dizarak ta szolgál tatás* ptogram-randazaztr* áa prcgzam-UraK­kalnak kidolgozására, famtirtáiára ás üremslutéiére, klfaúalittmi sott.ara­mémZhl tavákarvyságra Irányul. £ mellett - kizárólag az egyateml kiciesbmn . az ezaávhez • levákenységakzmz tzihsagsa azivftát- ás lnforméclótuck«*i rl múdszarsc tlapúaUmk alaajátftiaát la eagilia foglalja. 4r államvizsga sz Fét.21/1984.tz. rervjelet 28.í. 2/b. pcvitúa azarlnt zaúllk, a .hallgató ar államvliaga OUottiág alítt vádi meg szakdolgozatát, Illetve dlplo­.maUrvát, amúd lagfaíúabo ) elózóleg mogfKlárorott tárgyból államvlragát Uar. Az államvizsga tárgyakat a szakmai torzamnyag éa a differenciált tenenyegbdl a képzés célúénak éa a Ursadalml köveUlményakmk mmgíelaló módon kall klválasz­Urü. MérlmgmlzU kall a hallgató mérnöki azemlálaUt, szlnUtlzáló képességét éa ' átfogó lemar.tarvy agIL «klv vmgyémrmémik oki. vegyész-ilrmmmérrKh é vegyészmérnöki szakon belül - a helyi adottságoknak, • népgazdasági Igényiknek ét a hmllgatók érdsklődásénmk mmgfalaló sz*lrányok Zuzhatók látra, arakat a vt­gyétzmámökképzó Inétzmény azarvazl. A szakirány tz cklsválbm nom kerül ba. Bármilyen célból la karul tor a szaki­rány lálretvozáeérs, anrvKc a vagyésrmár­nökl szak mjrhaUrfJlatén szálat körben hasrnoafIható tudást éa kéeiedgaket kall rvyüúUnla. 3 3 5 33 4 bárom tazuuyu-í-caoport áa a á Iplocm tarv.cáa Uutanrl arduyal a rálako taml allzitao c.yformiki alíkásalcái aa áluláooa ártslmlaá.1 faladatokra ur. 151 aikbul torcasuga. aíx. 551 dlffareurlált aaakma 1 utxüyti ur. 201 dlplcmm tarvaaá a Uk, 101, A fsuti srérgok a tanterv taljaa tananya.inak a alikalákiban ártiodák. i Uraadalomfil rmicjl UrQrak oktatására mlodsa fálávbao batl kát árát kall fordít i tártjainak ]<» klikk k Yllábdl ligit váUftUal labktíaáplk t t.l lá t lé kiak. 5 (ntl-laviá) 5000 lOO-éOO óra 12-11 V Al .p.tml váft a t taá pl aa kát lás.an njtlv­kál kall vl41.1-5 tenni a Ull.std álul vá­lasitott rilá.yi.lvakk íl. A kövatalmánjsk1 at at aolkbíl alapfokú, t máalkttdl keiáyfckz mjslrvlikéa. 4 fílakolal v {. t. t taá pra t ip nj.lvbíl kall rl kspá t tamil a Ull.tt t álul válaaitott vllá.nj.Ivbdl 4 köva talmácj atlnt tlapfcku njalvrlta.a. tt. aruk a auáoeáry laoporteknak a aaakok saartmtl f alaaroláaá 4, v-u Íjaknak oaucáaa a tukml tikrsaanj,-;bu, aá alikbi J.áJták urülmtu. 4 fslaoroUsban asaraplá alnava­sáaak na UmUuyjjakmt, kaim tudomdnjtardlatakaá Jalölxak, uljak álulában több Un­térfjtu. /asátototva/ jalutkatxuk aaa, tsükaááfiartlaa luktároilcu is. oápáaa itali Utoumtlkn, uabar 1 ba, áraatláaun, báCsn, rlllamoaiá.Un, a flslkn .ryáb faj aaa rl /pl. a t „of 1 tlka, Un. Un, fán/Un atb./ lmforutlkn, snja.lsmars4 Aáal./, amya.UaJkSnld.la, sáymaa Hnn t Un /.áprsjs, gi ft 1 mmak, aufcanl vmcaok/, gi tgj 4 reá a t • ebnn­lécln, ilúli.n.all., alaktromlka, má rá a t .aöslkn, Irény Más t sabmlU autoamtlU, ptát. má.Un, Anmmnaanoaáa, bmrraaáaalmálst, Itilmufil auk: Hmtamatlkn, lrényltáataobnlka, automatika, Utl akadá aá pl lá a , köalakadáal éxmmlitum, köalvkmláal lmSonaatlka, Uvábbá aa al Ská paa t Uá. tál fUuiaa a lápása, aa ápdlé. 111. a rülasH asak redukált törkaanya.a. Kakimé auk i kat.nmtika, kémia, fialka, mechanika tsf srma tl ka, cay c. 1 ama ra t, fáaUa, bi­kám, alakbaaUakrJ.ka, a 1 ck t romi km , aápikl rka t a t Ua, automatika, lléaj l Ua t. cbal U, káalal maUllar.la, képlákamy alaklUa, tolásait, bdklislás, kamásnák, Ipar- áa dku.udaad.uu Gyakorlati kdpaás alatt a mérnöki (jskorlatbaa la aláfordulá konkrét .yskorlstl faladk­tok kldeláoááaa, vá.rabaj tiaa, Kiasakl problémák mttoldáaa ártaodi /labortlárlu., rajt­tarua, aadalU.áp, mflöaly, tarap atb./, maly hall.atdi Utlvltáat áa blloayos usuall­táat la falt/italae. Irn Urtoalk a norotta vatt ptkarlal foá»lmiba Ut tn aei.ltk.td ba aa alélxt sréayb./ u almálatl anya. b.prakotultatdas tt alnálatl ylu.árs vtlá fal­káaalkáa /pálámmm.aldás, aaamtnártu. stb./. laökaái ssaUa alor.bu aa Immaratab alíadá-' aát a áa bscytkarolUtására fordltlutd diád arányait /pl. a lZádáa/tea t • rmi pporltt/ a Ur sKlxéaljs. Ml ndbárom ttúct a ncrplal ládaiakoa b.lUl aa dréknak min. 25k-dt ncrotu vatt gj a­korlakl Aabol-atdrloml, bálkaly-, rmjttiral, stb./ faladatot vá.rsbaj U ad ra kall fordl­Ur.l /. airélol.eut, dtplomatsrv kdssltdaáa f.lull/, 4 nyári .Ataal/ ptlcrlit tarjs­áalu . fáisca 1.1 káptdabaa Uvákbl mind, úöö, aa tgjtitmí káptéaban aln. 400 multjrt. 2T50-Ú200 Gra 55-áS k ) (aatl-Uvi 4) 5000 úéő-450 óra 12-15 4 1450-1950 óra 55-P) V Srakmel töruanyaa WUUz}) Tarméalattudcaaányl tárgyami Katautlka, slámftáaUchnl­ka, fizika, kémia (ált. áa szervetlen, szarvéi, anali­tikai, fizikai kdmla, stb.) Húszak! tárgyaki vegyipari géptan, vegyipari műveletek, azab.tochn., eltktronika.mű­szerezés, vegyipari klborn. modellezés, atb. 700-1000 óra 14-20 k 500 óra 10 k Aj thlevelea kápzéoben 1400-1500 óra lt­, boratórluml gyKvorlat (28-ÚO k), a arak­>Uageból Wúdóan a IKxirgyKcorlaU* STtaK. ^ »• alfoglaltadgot thlevelem vilim (memOc-lnfonmtlkim) cácUvalaa vUlamoaurammernth (Uuamérnck - Inf pru 1 lkua)' • hlrtdáalecZTvlke, áltaiatun ar Információtmchnlu tOmégalolgeltatául, proful­arlonalla éé logyaartdl alaklronlul tarkóit! éa randaiaral, - eOaz ar- éa Irányítástechnik a, élűiében az intorméclóUOnlka aóaztrazéssal, alakuonizaláasal, auiaaaliráléaul, ndxjtlzáláaaü kapcaűlatoa asikóial, randmrarml éa azKt alkalmuéaUchrUkáúa, - azámltéttachnlka . az mi belül eiáaaltfgépak éa uámiUatachnlkal rarűszerak Ttnumré-Wr3ké>, autonóm, íuraUtt éa nsm-alaktronlkal kőmytittakba ba­éplUtt tarmék.1 éa arolgéltatéul, k, vlllamommrergla átalakítók ás haútáach, azak alak­Ki, alak Irtoyftáu áa automatizálása, - elektronika i, azan belül mikroelektronikai, fotonlkat alkatrész* ás fiykcto­hálU agyságak Urvazáaanmk éa alkalaarátának vinamommérnckl tavákenyaégal. Az elaó négy azaklrényon balul la megtaláló kiindulást alltakat ksll nyüjtanl a Urvaréal, alíáUf táitmchnolígial, méiás- áa alkalamráitochvUkat ta.áken rseg<* égáazábén. Agyata kudapaatl Klaukl LgJ* lm Yllluoamáraöki Ur Budapxat á mCáukl LP.ia.Ukvk alapkdpxáab.a a cél alyu márslklpárutlkuaok kiboasitéu, lakik a ma^alall KUsakl, matematikai, tar­[ máamateméaméayd ás tirmmémlomtuáoményl ala­pok bir ta kába a ImfaxaaUkml ás snámltás­butatkai prmfaaaalomélla falkáahjltaáplk , alapján kdpaask aötukl InforutlUl r.ad­uink áa saal.álUtdaok, valamint ások J pro.ramrmuda kar a luk 111. ada tnadasaralnsk I kid ol.oké sin, fanaUrtdaára áa Usaaaltatá­aára. 1 oki. md mök - lnf o ru 11 kua á Klaukl latorutlka aukoa balUÚT ba a " " kilyl adotuá.ok, a adp.uduáal lfányak áa a kápxáal odlkltUiáuk ut Indokolttá 4a­axtk, auklréayok hoabatdk látra. Indokolt uatb.a k auklrény-m.xj iloláu al oklsvál­•ba bakartllöst, /pl. .ápáataámök laíorutl­kua/. rőlakolal iktat Undá Kálmán Ylllamollpárd Klaukl Pdlakola luáapaat Nllack klkály Klaukl NiakaU ráaa á roö k - lnf o ru t Lkua 25-28 dra 5 (ált.árt.fal.max.1) alnd tz 500-400 íri I5JÖ \ A villám.amárrkhl alaphápláa aiaAmal lörisa"YS0W ' mind a fílsAolal, agyetul . UntarvKvZKn az alkun sisKUPománychat Ull magéüia foglalni a kát kepzáal ar In tan agymástól alUró foson, tarJadalaKmn ta OldKctlkával, ti egy­mástól eltéri kibocsátási cálouiak magfelelően. Alaporó [éau - matema tika, nevezetesen amtemettkat lemezetek nyüjtáu az alapkápzáa továöol tarulminyalhor (törzsanyag alapozó éa aiaAmal ráizáhmz, valamint a Olffaren­cltlt tananyaghoz), a matematikai gorvjolkodéemód, u aoaitrKcclóa éa a tel­adatmmgoldó kéuaég fajluztáu. • tlflil, nevazataamv a fizika alapvaló fsúsliUtnek tárgysláu a azak klbocU­Ual cálúalnak megfalslí aülyozéaul, igyaégaa fizikai azamlálaUt kóvafva, élapckat adva a villamosságtan! tarulaánychhoi, valamint a képzés továöót téuelhai, - vlllamj-soéütk i. névmzsUéén a villamos >lanaégak almélatl al*iúalh* Urgya­liuT timmkzEod.1 a fizikai elólamazatakra, modallalkoUa éa a aodallak asUmatlkal lalráétnak alap>l, megfeleli alupck a kozáöölakban falaorolt vlllamomUrrkhl azKclrányok bérmalyUénak tarailményozámához, valamint a ki­bontakozó üú alKtlroUchplkal éa tlKctronlkal lrányratcác amgértéaérmi. l'i-U f Aa .Upképsé. . aínakl főiskolán éa'T^Í t0ljr U- ^ .gyetemeken „. Jííu^í^k-löíor»atlkii, é. mér nők-lnf orm.­tlkua képzés agyarint folyhat. 20 S 35 k 500 óra 10 \ ' Ar UromadlrKhképrásOan 900-1000 óra le­boratórluai gyKcorlat C30-35 \), arak­dolgozattal együtt 1200-1500 óra (40­43 Ü. Jou^nöU falpKtok ugolóáaén kall a hallgatók falhóat-lgo^Tlűl^á', fz^k^r.^ A uakmal tözzunyag réaiát" képező ée kommnlJcéclóe kéuaágek fajlaaz a dúcüaritáltal nrlitz*, a baveza­A Unanyag merviylaága éa arányalt ar Uio-iérnfhkápláaZKn óaaiaaan UI. 3000 óra u cklevelee mánvaoépzáatmh ua. 3000 óra a tantervi követelmény. Ez araiban nmm felezi kl a hallgatók tényleges terhelteit, mart nem tartilune a tananyag gyakorlására, rendarararéaára, megértésért, aogtazpláaára, filoolgoiásáre fordl­Undó Idót. tó cáló, téulaboretórliml áa a aárnökl cáló, őntnó l^ritórlual proúKct* Végrahaútáaa torán, arak úól ezooaltható réarakánt. A tanUrv valammnyl filávr. öeaiagaratt heti óreeiámából al agyalamvi ösr­araman logaláco 40 órt, a főiskolán beírásán [agalát® 40 ór» állVai ronüelke­záara, i hallgatók azomályasan vágrahaútott laooratórlcml gyPcorlatilrk (oya­korló-, téma áa önálló liboratórluaalrt), ölplamatarvhvik (siakaoloazittnak) klíBlgoiáaárt. (Ebbe al loótartasba nme arémlthatő be a tantermi O l4k 0rlitck­re fordított 106. Ert ar betlagaiatt óróuiámit a tett órirerűl órnito 25 0­rárivaló caokkanlása aaatán la Dlxloeltml lull), Ar addlglekíKl ickkal úoöökn kall ápftanl a hallgatók órarenden kf­vfjll, őrálló, eoyánl auháúár., á­•poman Urlagelnl kall amak ráá­llt, gyKorlatl lKKtőaágalt, hogy a tantermi gyakorlati* tananyagának úelentóe Kalit la az d t(rM l t,g. éon ki vtlll hallga Idl tKkuUányl löleóeíAlóolgeráa vállat mU. 55* - IgyaCaml aalnc , éuiapeatl Müi ráki IgyataK Végyéaazaérnóki bz ludejua. VaaapréKl Vmgylpurl Igyetmm Veaaprém k blomérmőki káputra oél)ai olysm mgymtmml Tégiatuigt mamimaáamkmk hápatu, mklk a eágydaamdamukl és a blolémUl tudományok érinek.aáal tptiatála amó, almőéorbua körmvuaatvédelml, Tlag. aót l kodt.l, mgé.a­aégvéd.lml, klUUcal biokémiai éa mikro­biológiai. élslJtsaéé- it tlplil koala tudo­mány 1 f mmsőgaadaalgl-élélalssérlpmrl 111. agyit ipari bloticknolíaté ót mia rokon­tarftlatak, aátateki-blolígUl problimilnak alkotó mOvalóaéria képsaak, riaacvaasnak Ilyen litaeltaények tacbnolíglal tarvasé eébén. lrlnviaámikm- a- ­• — j ivi.iiuaarci aéfcmn IrényltékííL-éíV^wígNí;;";. tudoményt.rai.t ku t. ti.-f a ) 1.. , t V.i 1.1.! dataln.k mmgvalóoltialban. rőlakolal atlnt I ' fckl. blomérraOk A bloménsőkl aa.lom talál aa Igényeknek ta • kallgatük é.daklődéaéiuk mégtalald­an éxmklrtnrok botba tők létra, mtmkat mt adott oktatást tnígtS Utétmény/tk/ ttmr­Taxl. Aa mgytt tudom Íny ttrélatmk, 111. aankleányok oktatian mia lmtéaményekkml kötöama lm nograléalrbatík. A aiakulny amgútlOlétm mt o! lavilbm mam km.Sl ba, matt bérmllyma oilból la kmrtll aoc t aamkdjrény létrabualtérm, mnnmk t blomé.­nőki t)LX BgA^kb-rOlmCén aaélu kőrbma baauomltknté to..llat' ét kéattégmkmt kall blitomltknlk.' 26-32­V » fői ako lik feladata aa Qaüériök-in-­formntlkua kipait A , ta aic Imgta tmrbmléaé 't» Kmnnylaégti'ia... tOOO óit. Jtlmatl t hallgatók tiny'­tMMr.T^rLűreíÁrT.^íu.^iív u 40* f rVüivlUi a utauillái .oniolkodáamdd, aa abeatlmkaléa áa a Wlkal aa.aláé káaamé* ajluauaa. Nbb fajaaataki anallela /álUVinna aUpék áa-a tlffarmuUlt lukjai kápaáaUa lll.ut.lt - súlyponti ftjaietak/. ilaakrás matematika, vmldaalKlaátaaémlUa áa uVokjuatlku. folyamatok, a lámitá a tudomány /al.oa-ltman elmélet, fgrmélle nyal rak, prcpuasái almái.t, atk. - eestlst cuk a károd ki ealmtem u l.áay.knak áa a helyi lahatdaáa akata k u.f«1 • littz/. , — T.rmdutltuáimiijak l általános t a rmá a t.t tudományos t i takla tdkápaaaat ktíaj laaatá.a u­. ui á^aUUm. Wj auuko. vétká mámök-lnforutlku. kápu l.AJ" mu4rtanl máa au­kok lnfakmailk. vouUoaiau problémáit. 1 tarmáauttuáoaánymk »4J»• fsjaietalnak ki­éőmlymmá mm illmmkkUlk a áUfaronolálS llúml aoy..Uk áa ro. k » h «ljl lahet ím átektdl. • Wraakl ja^ai^ amirsjab l t mérnöki uamlálat u.ála poci kdl mimlttli, a kalyl édatUá.ok j' nfbnmfferíaürafTk i Aa infoimdold aaartáadval, kdkldaával, faUiliuiPnl át aidt­mitákáva.1, a mdréa, a Jalfaláol.oaáa, aa Irányítás dl aa automntLaáláa mddauralval áa taobmlkáj ártl kapoaolatoa alapvatd foulmmk, bu ufUááá „1 it aaak ükkor lati álkal­amkáu. •, r~ -. • mx.fű* «35* ^ u,M.BM a MllliUl a a.pililá alapouárul a.alam.rkcán.k ta. a. Uícrutlkal mdd.urak.t b.fo.Ud ap.oUll.Kl.ukd /KuuSifüuITÚ.^ 'á S^ií* falkdntok .. .UáE ü.kJoljJk.A • 41ff.ruoUlt u.kul Upsd.bu a náp.ud.ai.l l.ány.k da a helyi ádotladiok firy.lam­k.vdt.láv.l oálaurG aokailnll, moduUM. tmt.mt.r. UrakadnU lo '/m .^.yUtíyé, Urreaáel oakoxUlok. f.JleuUadt adlad Ubokttdrlunl. pop,. 1 k0T*i«ljUcjr«Da éoo-tco ór. 12-14 t tákkiu 1 tőreatnykj 3000 óra 40 » , 75a tmmn t lka, fUllii dOCF-Jgo é miSawWg-: y700-1000 Ut V-M. 500 óra • .V 10 t - A 1 ator a tórium4 gyakof 1.tok őraasim. njólplomutáriéral sgyfitti Ói. /JB-40 |/. 5SJ)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom