Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1988. november 28. (258-342) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. A BME és a műszaki főiskolák közötti együttműködés helyzete, feladatai, együttműködés más felsőoktatási intézményekkel - 2. AGMF szervezeti és működési szabályzata - 3. Önálló oktatási egységek, intézeti tanszékek alakításának - 4. Előterjesztés a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel való kitüntetésre - 5. Az állami vizsgáztató bizottságok elnökeinek megbízása - 6. Javaslat kitüntetéses doktorrá avatásra - 7. Javaslat díszdoktori cím adományozására - 8. Egyebek - 1. Az egyetemi nyelvoktatás fejlesztése - 2. Javaslat az egyetemi sportbizottság elnökére és titkárára - 3. Pótlólagos források felhasználása

- 2 A BME szervezeti és működési szabályzata szerint az önálló oktatási szervezeti egység vezetője, helyettese/i/ egyetemi tanárok vagy egyetemi docensek lehetnek. Amikor tehát egy uj önálló oktatási szervezeti egység alakítására gondolunk, akár meglévő szervezeti egységből, akár uj szervezeti egységként, egyúttal gondoskodni kell annak a fentieknek megfelelő személyi összetételéről is. Nem szervezhető önálló oktatási szervezeti egységgé az az egység, amely bár fontos területet müvei, de eredményei, az ott dolgozók egyénenkénti és együttes szakmai, tudományos produkciója még nem éri el az önálló oktatási szervezeti egységtől elvárhatót. 2/ Intézeti tanszék alapitása Az önálló oktatási szervezeti egységek összetettebb formája az intézet. Az Egyetemen működő intézetek alakulásának körülményei nagyon eltérőek voltak, ennek megfelelően igen jelentős különbségek vannak méreteikben, szervezeti felépítésükben is. Korábbi vizsgálatok, de a jelen tapasztalatai is igazolják, hogy az intézetek belső felépítésében lévő sokszinüség a megalakulás különböző körülményeivel magyarázható, bár túlzottan heterogénnek tűnik. A felépités egységesítését szolgáló, minden egységre alkalmazható elvek kialakitása nem látszik reálisnak. A fentiek miatt akkor járunk el helyesen, ha az intézet belső szervezetére nézve olyan szabályozást alkalmazunk, ami lehetővé teszi a sajátosságoknak megfelelő minél rugalmasabb szervezeti tagozódást, ugyanakkor illeszkedik a távlati elképzelésekhez is. Ez utóbbiak első megfogalmazását az egyetemi fejlesztési koncepció adja, miszerint "Az intézeteken belüli további szervezeti tagozódásra csak indokolt esetben kerülhet sor. Az irányitás és a munka szervezhető-