Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1988. szeptember 26. (7-133) - 1. Beszámoló az Egyetem 1987/88. tanévi munkájáról és javaslat az 1988/89. tanévi munkatervre - 2. Az állami és szakszervezeti szervek együttműködési megállapodása - 3. Az állam és a KISZ szervek együttműködési megállapodása - 4. A BME és a MAFC közötti megállapodás - 5. Az Informatika szak ágazati tanterve és javaslat az Informatika szak távtanulásos kiegészítő képzésének tantervére - 6. Tanácsi bizottságok új tagjainak megválasztása - 7. Egyebek - 1. Több karon oktató tanszékek kari szabályzatban megjelenő követelményei - 2. Központi épületi meleg-büfé kialakításával kapcsolatos tájékoztató
- 14 A Tanács a karok feladatává tette a nem szakirányú kiegészítő képzés lehetőségeinek, feltételeinek vizsgálatát is. A hozott határozat rendelkezett arról is, hogy amennyiben indokolt, a kari tanulmányi és vizsgaszabályzatban már az 1988/89. tanévben jelenjenek meg a képzés sajátosságainak megfelelő, az egyetemi szabályzattal összhangban álló előírások. Az Egyetemi Tanács emiitett márciusi ülésének napirendjén szerepelt az Egyetemünkön folyó posztgraduális képzés helyzete. A Tanács 7 pontos határozatban rögzítette a szakmérnökképzés és a gazdasági mérnökképzés szervezeti, formai és tartalmi fejlesztési módjainak, valamint a posztgraduális képzés uj területeinek feltárása érdekében elvégzendő teendőket. A tanév folyamán napirendre került az önköltségesen szervezett oktatások /ilyen a szakmérnök- és a gazdasági mérnökképzés is/ gazdasági kérdéseinek szabályzata. Ezt az Egyetemi Tanács ' azzal fogadta el, hogy a szabályzat csak a Szakszervezet egyetértése után válik hatályossá. Ez megtörtént. Az 1988. április 12-én megtartott Egyetemi Ifjúsági Parlament elfogadta az 1988-90. évekre szóló egyetemi ifjúságpolitikai programot, és megfogalmazta az alágazati Ifjúsági Parlamentre továbbítandó javaslatokat. A hallgatói képviseleti rendszer - főképpen újdonság jellegénél fogva - még nem működik zökkenőmentesen. Fontos nevelési feladat a rendszer működésének segítése,, a képviselők tanítása, aktivitásra, felelősségteljes állásfoglalásra buzdítása. Az Egyetemi Tanács kapcsán már volt róla szó, de itt is említést kiván a hallgatói képviselők hiányos létszámban való megjelenése a különböző testületekben. Az Ifjúsági Parlamentről a Rektori Tanács junius 6-i ülése elé terjesztett tájékoztató kapcsán hozott rektori határozat következőkben idézett pontja is utal ilyen problémára: "Az Egyetemi Hallgatói Gyűlés /ifjúsági parlament/ szélesebb körű előkészítésére van szükség annak érdekében, hogy a fórumok résztvevői /a megjelenéssel, anyagok előzetes vitájával/ tényleg képviselni tudják a diákokat, a fiatal dolgozókat."
