Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1988. október 24. (134 -257) - 1. Vezetők kinevezési és megbízási rendje a BME-n - 2. A BME Sportszabályzata - 3. Javaslat egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására - 4. Javaslat díszdoktori cím adományozására - 5. A BME belső ellenőrzési szabályzata - 6. Javaslat a Marxizmus-leninizmus Intézet új elnevezésére - 7. Javaslat határterületi egyetemi doktori fokozat odaítélésére
- 3 Dr.GEORGE A.OLÁ H, University of Southern California, Los Angeles állampolgársága: lakcime: munkahelye: professzora, az Amerikai Nemzeti ludományos Akadémia tagja. USA 2252 Gloaming Way, Beverly Hills, CA 90210, USA Hydrocarbon Research Institute and Dep. of Organic Chemistry, University of Southern California, Los Angeles, CA 90007, USA 1927.május 22-én született. Tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán végezte, ahol 1949-ben vegyészmérnöki oklevelet szerzett. Ez évben kezdett dolgozni az egyetem Szerves Kémia Tanszékén a néhai Zemplén Géza professzor irányitása alatt. Hamarosan kinevezték a Központi Kémiai Kutató Intézet tudományos igazgatóhelyettesévé, 1956-ban elhagyta Magyarországot és a Dow Chemical Company munkatársa lett, először Kanadában, majd e cég kutatólaboratóriumában dolgozott Waylandban Massachusetts államban. 1965-ben a Case Institute of Technology and Western Reserve University professzora és tanszékvezetője lett. Ugyanezen az egyetemen később C.F. Mabery Distinpuished Professor of Research in Chemistry. 1977-ben a University of Southern California, Los Angeles professzora, ahol jelenleg is tudományos társigazgató és Donald P. and Katherine B. Loker Distinguished Professor of Organic Chemistry a Szénhidrogénipari Kutató Intézetben /Hydrocarbon Research Institute/. Oláh professzor nemzetközileg elismert vezető szerves és fizikai szerves kémikus, ezeken a területeken úttörő tevékenységet folytatott az elmúlt 40 évben. Legfőbb tudományos eredményei a szerves kémia karbokation intermedierjei területén születtek. A karbokationok a kőolaj krakkolás és finomitás, szénfeldolgozás, müanyagkémia, szintézisekben felhasznált szolvolitikus reakciók, addíciós reakciók, aromás szubsztitúciók és nagyszámú bioszintetikus átalakítás - beleértve szteroidszintéziseket is - intermedierjei.
