Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra
3. Az agráregyetemek nagy jelentőséget tulajdonítanak a Rektori Konferencia intézményének, és sok szempontból a legkompetensebb felsőoktatási fórumnak tekintik. Az elmúlt egy esztendőben szerzett tapasztalataink szerint olyan intézménnyé válhat, amely következetes munkájával nemcsak az egyetemi, hanem az egész magyar oktatás megreformálása érdekében eredményes és magasszínvonalú munkát fejthet ki. Kezdeményezheti az oktatási törvény végrehajtására vonatkozó rendeletek hatálybalépése után nem teljes mértékben megtörtént korábbi rendeletek felülvizsgálatát, szükség szerinti módosítását. Teljes körű jogi áttekintés keretében rendezni szükséges az ifjúsági szervezetek szerepét, a levelező oktatásban is szükséges idegen nyelv kötelezővé tételét, az egyetemi felvételi létszámnövekedéssel járó költségkihatásokat stb. 4. Az egyetemi képzés minőségének fejlesztése mind az oktatók, mind a hallgatók esetében a jelenleginél megalapozottabb, reprodukálhatóbb, objektívebb szelekciós módszerek kialakítását és bevezetését igényli. Ebben a válogatásban egyaránt érvényesülni kell az intellektuális képességek, készségek, valamint az általános természettudományi és humán műveltség meghatározott követelményének. Nélkülözhetetlen legalább egy világnyelv tárgyalási-, előadásszintű ismerete. Az egyetemi oktatók és kutatók intenzív szelektálásához olyan egyetemen kívüli feltételek kialakítása is szükséges, mint a mobilizációhoz nélkülözhetetlen megfelelő lakás és települési infrastruktúra. Befejezésül engedjék meg, hogy hangsúlyozzam ez alkalommal is, hogy az egész magyar oktatási rendszer, azon belül az egyetemek szelektiv modernizációja nélkül nem lehet tartós és európai szintű politikai-, gazdasági- és társadalmi modernizáció sem. Személyi-, tárgyi-, politikai- és jogi feltételek egyetemenkénti kialakítására, meghatározására az eddigiektől sok esetben eltérő új különböző irányítási és működtetési módszerek kidolgozására és alkalmazására lesz szükség. Ehhez úgy vélem a Rektori Konferencia előkészítő munkája és ez az első Egyetemi Fórum szakmatörténeti jelentőséggel járul hozzá, az állam, a társadalom és az egyetemek közötti partneri kapcsolatokra építve, amelyet az autonómia és az együttműködési készség, a demokrácia és a szakszerűség jellemez. 11
