Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1989. június 12. (1324-1554) - 1. A nemzetközi kapcsolataink helyzete - 2. A tudományos továbbképzés, a posztgraduális képzés helyzete - 3. A társadalomtudományi tárgyak oktatásának új rendje 1989. szeptembertől - 4. Az idegennyelv oktatás koncepciója és feladatai - 5. Felvételi szabályzat - 6. Javaslat vezetői megbízásokra - 7. Javaslat a BME Emlékérem adományozására - 8. A Jövő Mérnöke feladatai, helye az egyetemi közéletben - 9. Javaslat a speciális kiegészítő képzés oktatási célkitűzésére és tantervére - 10. Javaslat tiszteletbeli doktorrá avatásra
- 10 A hallgatócsere lehetőségei országonként különbözőek. Az USA-ban erre a célra létrehozott non-profit szervezetek foglalkoznak hallgatócsere szervezésével, igy pl. az ISEP (International Student Exhange Program), amelynek a BME is tagja (tandíj 200 USD/év). E program keretében a 6 hónapra kiutazó hallgatónak kb. 600 USD biztositási, kezelési költséget és zsebpénzt kell rendelkezésre bocsátani, valamint gondoskodni kell a cserehallgató oktatásáról, ellátásáról. Lehetsé'ges az a megoldás is, hogy az 1-2 félévre kiutazó hallgatók helyett nagyobb létszámú, de rövidebb kurzusokon résztvevő hallgatói csoportokat fogadunk. Nyugat-európai országokban nem ismerünk diákok külföldi tanulmányait szervező ilyen intézményeket. Ezen országok vonatkozásában az alábbi lehetőségek adódtak a hallgatócserék feltételeinek megteremtésére: - Az államközi kulturális egyezmények kibővitése hallgatói ösztöndíjas cserékkel. - Hallgatói szakmai gyakorlatos csereszervezetek (pl.IAESTE) tevékenységének támogatása, kibővitése - különösen azon országokban, ahol nem kell tandíjat fizetni az oktatásért. E cserék keretében lehetővé válhat, hogy hallgatóink pl. diplomatervezési gyakorlatukat külföldi egyetemen töltsék. - A legígéretesebbnek az egyetemek közvetlen kapcsolatán alapuló hallgatói cserék látszanak. Ennek metodikáját, jogi alapját az ERASMUS program teremtette meg, (illetve a skandináv államokban most szerveződő NGRPLUS program alakitja ki). Ha valamely intézményünknek kapcsolata van az ERASMUS program keretében együttműködő két EKG-beli intézménnyel, harmadikként bekapcsolódhat az együttműködésbe (tanár-, diákcsere, közös tananyagfejlesztés, stb.). A diákcsere költségeit nem finanszirozza az ERASMUS program, azt saját forrásból kell fedezni. Természetesen két egyetem közötti megállapodáson is alapulhat ilyen együttműködés az ERASMUS program adta keret nélkül is. Ehhez olyan oktatási modulokkal kell rendelkeznie intézményeinknek, amelyeket a partner egyetemek elfogadnak. Másik lehetőség, hogy hallgatóink külföldi tanulmányait nagyobb létszámú külföldi hallgatói csoportok rövid kurzuson,tanulmányúton, szakmai gyakorlaton történő fogadásával ellentételezzük. A felsőoktatási nemzetközi együttműködés és ezen belül különösen az oktatási együttműködés alapvető feltétele az oktató és az azt megalapozó tudományos munka magas szinvonala. Enélkül nem leszünk képesek színvonalas külföldi egyetemek megfelelő intézeteivel érdemi együttműködést folytatni, és az általuk elfogadott részképzést nyújtani hallgatóiknak. Az egyes szakterületek fogadási lehetőségeit kiemelkedő szaktudás megléte esetén is korlátozhatja a nem kielégítő infrastruktúra. Ugyanakkor a külföldi részképzésre való kiküldés igénye a legnagyobb súllyal éppen azon szakterületeken jelentkezik, ahol versenyképes fogadókészség a szakterület jellegzetességei, az infrastruktúra elmaradottsága következtében viszonylag kicsi. Ebből két következtetés vonható le: - a nemzetközi oktatási együttműködés szükségessé teszi a felsőfokú intézményeink közötti szoros kooperációt ( és a kooperáció pénzügyi, érdekeltségi feltételeinek kidolgozását),
