Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. május 22. (1065-1323) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló a Vegyészmérnöki Kar munkájáról - 2. A Gépészmérnöki Kar tanterve - 3. Előterjesztés szakfordító, tolmácsképző szak létrehozásának engedélyezésére - 4. Értékelő jelentés a szerződéses munkák 1988. évi alakulásáról - 5. Egyebek - 1. Az Épületgépészeti Tanszék I-re egyetemi tanár kinevezése - 2. Javaslat 40 órás munkahét bevezetésére - 3. Tájékoztató a különböző pályázatokkal kapcsolatos teendőkről - 4. A hallgatói jogosítványok áttekintésének, újra szabályozásának határideje

uj. Módot ad - megfelelő adatgyűjtés után - szakértői rend­szerré való továbbfejlesztésre is. A vizüzemi modell számolja az egyes jellemző pontok szennye­zőanyag koncentrációit, ezzel jelentősen csökkenti a mérések számát, és meghatározza a mérések szükséges periodicitását. A munka folytatása során a mért és számított szennyezőanyag koncentrációk összehasonlitásával, a mért szennyezőanyag kon­centrációk statisztikus feldolgozásával lehetővé teszi a sze­kunderkör hőtranszport berendezéseinek /kondenzátortól a gőz­fejlesztőig/ állapot diagnosztikáját, s erre épitve állapot­vezérelt karbantartását. Ember és környezete között végbemenő termodinamikai folyama­- tőj e /Tm7 Megbizó: ÉVM Épitőipari Fejlesztési Főosztálya A munka célja a 3. generációs müember kifejlesztése. A 3. ge­nerációs müember mérőeszköz emberi komfort problémák vizsgá­latára olyan klima feltételek mellett, amelyben az ember ter­mikus szabályozása során izzadmány kiválasztásával igyekszik a környezetből származó hőnyereség hatását kompenzálni. A fel­adat megoldása az emberi test-környezet-mikroklima rendszer számitógépes szimulációjának kidolgozásával kezdődött. Ennek alapján identifikálták az emberi test szabályozásának forrás függvényeit, majd kidolgozták a müember bábu mikroprocesszoros irányításának algoritmusát. A forrsáfüggvények rávitelének konstrukciós megoldásai terén - az ÉTI Hőérzeti Laboratóriu­mával együttműködve - kidolgozták a hőbevitel és a nedvesség­bevitel eszközrendszerét, beleértve a folyadék adagoló rend­szer és a test felületi bevonatának kiválasztását. Az eredmények alapján a müember kivitelezésére kerül sor a munka befejező fázisában. A beregdaróci kompresszorállomás fejlesztési igényeinek me g­hatarozása 1995-ig és várható üzemviszonyainak meghatározása /lm/ Megbizó: Gáz- és Olajszállító Vállalat A Magyarországon felhasználásra kerülő földgázmennyiség döntő többsége szovjet import,amely teljes egészében Beregovón és Beregdarócon át jut hazánkba. Az elkövetkező években részben a hazai gázfelhasználás és a hazánkon keresztül Jugoszláviának szállitantó un. "tranzitgáz" mennyiségének a folyamatos növe­kedése, részben pedig a szigorodó gazdasági feltételek egyre nagyobb feladatot hárítanak a gázszállitással foglalkozó szak­emberekre. Ez a feladat megjelenik mind a szállitott gáz mennyiségi és minőségi paramétereinek a mérésében,^ valamint előrejelzésben, mind pedig a gázszállító kapacitás üzemeltetésében és fejlesztésében. E feladatok megoldásának részeként az intézet a Beregdaróc-Leninváros-Hajduszoboszló egyszerűsített gázhálózati "háromszög" hidraulikai vizsgálata alapján a beregdaróci kompresszorállomás 1995-ig várható fej­lesztési igényeinek és üzemviszonyainak vizsgálatát végezte el. Az 1989-95-ös időszakra az adott hálózatot évente 18 vál­29

Next

/
Oldalképek
Tartalom