Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1989. május 22. (1065-1323) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló a Vegyészmérnöki Kar munkájáról - 2. A Gépészmérnöki Kar tanterve - 3. Előterjesztés szakfordító, tolmácsképző szak létrehozásának engedélyezésére - 4. Értékelő jelentés a szerződéses munkák 1988. évi alakulásáról - 5. Egyebek - 1. Az Épületgépészeti Tanszék I-re egyetemi tanár kinevezése - 2. Javaslat 40 órás munkahét bevezetésére - 3. Tájékoztató a különböző pályázatokkal kapcsolatos teendőkről - 4. A hallgatói jogosítványok áttekintésének, újra szabályozásának határideje
A kutatás keretében országos áttekintés készült a föld- és vizvédelem problémaköréről, a különböző eredetű és minőségű hulladékok területenkénti keletkezéséről, az ártalmatlanítás problémáiról. Részletes bemutatásra került a környezetgeológiai vizsgálatok távérzékelési módszereinek használhatósága. Különböző esettanulmányokon mutatták be a földi, a légi és ür-távérzékelés lehetőségeit, azok megbízhatóságát és használhatóságát, valamint a továbbfejlesztés lehetőségét és célszerűségét, annak gazdaságossága szempontjából is. Építőanyagok Tsz A Paksi Atomerőmű hulladéktároló építéstechnológiai kidolgozás a /lm/ Megbizó: Erőmű- és Hálózattervező Vállalat A hulladéktemetőt Őfalu-Peked-Véménd-Bátapáti térségébe, abszorbeáló talajba tervezték. A betonnal szemben rendkívül szigorú követelményeket támasztottak. 600 éves élettartam, különleges vizzáróság. A vizzáróságot a vizáteresztési tényezővel jellemzik. Egyrészt nagy vizzáróságu betont dolgoztak ki, másrészt a szakirodalom alapján felületi vizzáróságfokozó módszereket választottak és azokat kísérlettel is ellenőrizték. Számitógéppel nyomon követték a betonszilárdulás kezdeti szakaszán fellépő hőmérsékleti feszültségeket, hogy megfelelő építéstechnológiával elkerülhessék a beton megrepedését. Végül kidolgozták az aknatemetőbe helyezett, veszélyes hulladékokat tartalmazó, szivattyúzható beton technológiáját. A beton megengedett felületi egyenetlensége 2 cm/m. Építőanyagok vizsgálati módszereinek a továbbfejlesztés e /lm/ Megbizó: ÉVM 2. Célprogram Bizottsága A kutatás három, egymástól lényegesen eltérő részre bontható: a/ Kidolgozták a cement repedésérzékenységének vizsgálati-, és a repedés időpontja regisztrálásának módszerét. A repedésérzékenységben a cement szilárdulása során fellépő bonyolult folyamatok /zsugorodás, lassú alakváltozás, húzószilárdság, rugalmassági modulus/ összegzetten jelennek meg. A módszer - megfelelő ellenőrzés után - szabványosítható, b/ Kidolgozták a beton repedésérzékenységének vizsgálatára alkalmas készüléket, mivel a cement repedésérzékenysége csak egy tényező a beton repedésérzékenységében. A kidolgozás során Sprin'genschmid müncheni professzor által kidolgozott készüléket tekintették kiindulási alapnak, c/ A betontervezésben fontos szerepe van a cement vízigényének. Ez viszont lényegesen függ a cement alkotóitól /klinker, kohósalak, pernye/ és a cement őrlési finomságától. A kutatás során e tényezőknek a cement kötésére^ a szilárdulására kifejtett hatását mutatták ki. 17