Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989

1989. május 22. (1065-1323) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Beszámoló a Vegyészmérnöki Kar munkájáról - 2. A Gépészmérnöki Kar tanterve - 3. Előterjesztés szakfordító, tolmácsképző szak létrehozásának engedélyezésére - 4. Értékelő jelentés a szerződéses munkák 1988. évi alakulásáról - 5. Egyebek - 1. Az Épületgépészeti Tanszék I-re egyetemi tanár kinevezése - 2. Javaslat 40 órás munkahét bevezetésére - 3. Tájékoztató a különböző pályázatokkal kapcsolatos teendőkről - 4. A hallgatói jogosítványok áttekintésének, újra szabályozásának határideje

Az előző évi hasonló táblázathoz viszonyítva az adatokat, sem a foglalkoztatottak számát, sem az összegeket, sem az arányokat tekintve, nem mutatnak lényeges eltérést. 2 . 2 Szervezeti egység kerete A többletmunkadijra és céljutalomra forditható keret 1988-ban,az árbevétel százalékában megegyezik az előző évivel. Ebből a szervezeti egységek 2,0 %-ot külső munkatársak alkalmazására, 1,4 %-ot pedig' /érdekeltségi/alap képzésére használtak fel. így alakult ki a ténylegesen többletmunkadijra és céljutalomra felhasznált 31,5 %,amely az előző évinél összegszerűen 47,4 mFt-tal kisebb. Az átlagok alakulásáról az 5-8.táblázatok közölnek részletes adatokat. A számértékek természetesen hiven tükrözik az előző bekezdésben emiitett csökkenés, átlagokra gyakorolt hatását. Az elmúlt évben 1356 fő 36,3 mFt többletmunkadijban részesült . A kari jelentések arról tanúskodnak, hogy a szervezeti egységek élnek az önkéntes müszerpótlási dij, illetve érdekeltségi alap képzés lehetőségével és a számok tanúsága szerint jelentős összegek állnak rendelkezésükre. 2.3 Központi keret A 2.sz. táblázatban látható a központi keret tartalmának alakulása. A központi keretből származó alapokat illetően részletes elemzést tartalmaz az Építőmérnöki Kar értékelése annak bizonyítására, hogy a Kar az átlagosnál nagyobb mértékben járul hozzá azok keletkezéséhez, azonban az átlagosnál kisebb mértékben részesül belőlük.