Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1988-1989
1989. április 24. (962-1064) - 1. Javaslat vezetői megbízásokra - 2. A hallgatói képviseleti rendszer, önkormányzatok működésének tapasztalatai - 3. A tanulmányi és vizsgaszabályzat alkalmazásának tapasztalatai, módosítások - 4. A hallgatók terhelése a BME-n - 5. Válasz az Egyetemi Tanács hallgatói tagozata által az étkeztetéssel kapcsolatban az Egyetemi Tanács elé terjesztett javaslatokra - 6. Javaslat a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő dolgozók napidíjára - 7. Egyebek - 1. A középfokú nyelvvizsgával rendelkező hallgatók részvétele a nyelvoktatásban - 2. A társadalomtudományi tárgyak oktatása - 3. Az ösztöndíj-fizetések időpontjának vizsgálata
A hallgatói képviseleti rendszer működésének tapasztalatai Az 1985-ös Oktatási Törvény és az 1987. szeptember 1-én életbelépett BME Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint annak kari kiegészítései alapján 1987. őszén tanulókör-, évfolyam- és kari hallgatói gyűlések sorozatán, valamint az egyetemi hallgatói gyűlésen megválasztották az első alanyi hallgatói jogon felépülő képviseleteket, önkormányzatokat. Ezt az időszakot - a karok többségénél - megelőző KISZ-es képviseletek közül az ÉDŰB-k és KDJB-knél volt legzökkenőmentesebb az átállás. Itt működő rendszereket kellett átvenni, és itt jelentkezett legkézzelfoghatóbban a hallgatók érdekeltsége is. A legnehezebb a helyzet a tanszéki képviseletek területén volt, ugyanis a karok többségénél nem, vagy csak hiányosan működött, és ez a terület igényelte a legtöbb embert is. Minőségileg új feladatot jelentett a kari tanácsok és az egyetemi tanács hallgatói tagozatainak átalakulása. Nemcsak az e területeken kötelezően előírt 1/3-os hallgatói részarány és az ennek következtében felértékelődött hallgatói befolyás és érdekérvényesítési lehetőségek jelentettek változást, hanem az is, hogy többségében egy KISZ által irányított szerepből egy kari egyetemi képviseletet irányító, az adott terület összhallgatóságának érdekeit megjeleníteni tudó szerepre is át kellett (volna) váltani. Ennek érdekében a karokon és az egyetemen különböző kezdeményezések történtek.Az előrehaladást nagymértékben gátolja a jogi, pénzügyi és technikai feltételek tisztázatlansága és szabályozatlansága. A munkát tovább nehezíti a hallgatói érdekeltség alacsony szintje és a vezetők nagy leterheltsége. A jelen előterjesztés az Oktatási Törvényt követően kialakult hall gatói képviseletekkel foglalkozik és nem tér ki olyan fontos önkor mányzati formákra, mint pl. a kollégiumok, a közművelődés, stb.
