Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1987-1988

1988. április 11. (825-1002) - 1. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai, a kapcsolatok szervezésének, ügyintézésének helyzete - 2. A térítéses képzés tapasztalatai - 3. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 4. Javaslat az orosz nyelvű robottechnikai szakirány célkitűzésére és tantervére - 5. Javaslat az 1988-89. tanévben induló Paksra kihelyezett Energetikai üzemmérnöki szak energetikai rendszer-és irányítástechnikai ágazat tantervére - 6. A Központi Igazgatási Egységek szervezeti és működési szabályzata - 7. Az arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozásának szabályai - 8. Külföldi doktori cím honosítása

- 20 A szakmai nevelés színterei a tanszékek. Legeredményesebb a munka a kiváló képességű és az átlagon felüli érdeklődést mutató hallgatókkal való foglalkozás területén (demonstrátor, TDK, kutatási munkában, KK munkában való részvétel, egyéni kozultáció stb.). A hallgatók nagy részének szakmai nevelése azonban csak a kötelező foglalkozásokon és kisebb mértékben a kirándulásokon és a kollégiumi szakmai rendezvényeken folyik. Sajnos, a csökkentett óraszám, az ötnapos munkahét, az előadási órák eddiginél mérsékeltebb látogatása stb. csökkenti a hallgatók nagyobb részénél e szakmai ráhatás lehetőségét, ezért egyre fontosabb feladat a tanszékek és az oktatók bekapcsolódása a kari rendezvények szakmai színvonalának emelésébe. Az új oktatási törvény szellemében kidolgozott rendeletek és szabályzatok az eddiginél nagyobb teret biztosítanak és már a viták során több lehetőséget adtak a hallgatók számára az egyetemi közéletben való részvételre. A hallgatói képviselőknek társaik véleményét képviselve kell résztvenniük a döntések előkészítésében és érvényesítésében. A képviseleti rendszer jó iskolája a közéleti szereplésnek. A hallgatók még nem minden esetben tudnak felelősséggel és józanul élni ezekkel a lehetőségekkel, túlnyomó többségük passzív, kis részük túlzó. Nevelési feladat a hallgatói képviselet működésének segítése, a képviselők tanítása, az aktivitás fokozása. A nevelés és az ifjúságpolitikai munka jelentős színtere a kari kollégium. Itt a kollégiumi nevelőtanárok és a kollégiumi önkormányzat, valamint a kari KISz-szervezet vezetésével a beszámolási időszak során egyre intenzívebb és tartalmasabb szakmai, politikai és kulturális nevelőmunka folyt. A kar kollégiuma a Landler Jenő Kollégium (325 fős), de a hajózási főiskolai hallgatók (mintegy 80 fő) a Münnich Ferenc Kollégiumban laknak. Sajnos, a kollégiumi férőhely csekély száma miatt a kollégium évről-évre kevésbé tudja ellátni a jelentkező jogos igényeket. Ez azért is kedvezőtlen, mert így ezek a hallgatók kiszorulnak