Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1987-1988

1988. április 11. (825-1002) - 1. Az Egyetem nemzetközi kapcsolatai, a kapcsolatok szervezésének, ügyintézésének helyzete - 2. A térítéses képzés tapasztalatai - 3. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 4. Javaslat az orosz nyelvű robottechnikai szakirány célkitűzésére és tantervére - 5. Javaslat az 1988-89. tanévben induló Paksra kihelyezett Energetikai üzemmérnöki szak energetikai rendszer-és irányítástechnikai ágazat tantervére - 6. A Központi Igazgatási Egységek szervezeti és működési szabályzata - 7. Az arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozásának szabályai - 8. Külföldi doktori cím honosítása

7 2t OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA 2.1. Graduális képzés 2.1

t1

t A képzés-rendszere A kar szakmai profilja az elmúlt három tanévben nem változott, az okleveles képzésben a közlekedés, a járműgyártás és javítás, az építőipar gépesítése és több népgazdasági ágban is fontos anyagmozgatás gépesítése számára képez olyan mérnököket, akik képesek a felsorolt szakterületek technológiai, üzemi folyamatainak és ember-gép rendszereinek kutatására, tervezésére, fejlesztésére, létesítésére, szervezésére és irányítására. E célnak megfelelően az egyetemi szintű mérnökképzés szakosodási rendj

e jelenleg a következő: Közlekedési szak Közlekedéstechnikai ágazat Közlekedési rendszerszervező ágazat Járműgépész szak Autógépész ágazat Vasútgépész ágazat Hajóépítőgépész ágazat Repülőgépész ágazat Gépesítési szak Anyagmozgatási gépész ágazat Építőgépész ágazat. A felsorolt ágazatok közül jelenleg a Repülőgépész ágazat csak a 7. félévtől működik nappali kiegészítő képzésben résztvevő üzemmérnökök számára. A Hajóépítőgépész ágazatra, bár érvényes tanterve van, jelenleg nincs beiskolázás. A kar az Ipari Minisztérium kérésére és a Művelődési Minisztérium engedélyével 1989-90~es tanévben tervezi beindítani a hajóépítőgépész oktatást az 5. félévtől kezdve. A Járműgépész és a Gépesítési szakok hallgatói a 7. félévtől kezdődően a "Gépek tervezése és vizsgálata" c. tantár-