Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1987-1988

1987. november 23. (243-330) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. A BME oktatói, kutatói, vezetői követelményrendszere - 2. A hallgatók által fizetendő díjak a BME-n - 3. Teendők a BME fejlesztési koncepciójához megfogalmazottak végrehajtásában a gazdasági helyzet és kibontakozás követelményei figyelembevételével - 4. A BME Mikroelektronikai és Mechatronikai Tudományos Parkjának társasági szerződése - 5. Külföldi Hallgatók Mérnökképzési Központjának létrehozása - 6. Előterjesztés a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel történő kitüntetésre

- 3 ­képzési irányok - helyesen - oktatásszervezési kategóriákban, azaz szakok megjelenésében realizálódnak, amelyek egyben ki­bocsátási célt is jelölnek. Az elkövetkező években a szakok számának csökkentése szükséges. Ennek előkészítése, végrehaj­tása mint kiemelt intézményi feladat fogalmazható meg. A felsőfokú képzés irányelvei és ezzel összefüggésben a tan­tervi irányelvek jelenleg az MM-ben kidolgozás alatt vannak. Több kar a régi irányelvek alapján'készítette el a "reform­tantervét". Ezeket az uj tantervi irányelvek jóváhagyása után felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani. E munka természetesen kihatással lehet a szakosodás rendjére is. A kiváló képességű hallgatók áthallgatási jogát a fejlesz­tési terv nem szükitheti le az egyéni tanterv^szerint tanu­lókra. Az oktatási törvénnyel összhangban lévő megfogalmazást javaslunk szerepeltetni, A rugalmasabb oktatási struktura valóban igényli a "klasszi­kus" - ssztályfőnöki rendszer elemzését. E rendszer alapvető átformálását azonban jelenleg nem tartjuk szükségesnek, ugyanis a tanulókörök működése alapvetően nem változott meg. Az elmúlt évtizedekben a BME számos tanszéke kialakított tan­széken belüli szemináriumi, labor, konzultációs és könyvtári helyiségeket, amelyeket - véleményünk szerint - a jelenlegi­nél is jobban lehetne az oktatásban felhasználni. Uj épitkezések helyett megfontolásra javasoljuk a munkanap /munkahét/ hosszának a jelenleginél előnyösebb alakitását is. Az egyetemi kutatások megszervezésénél minden szakterületen törekedni kell az intézmények közötti együttműködésre, a belső erőforrások és a pályázatok adta lehetőségek előre tervezett és célszerű kihasználására, A kutatómunka feltételeinek javi­tása közvetlenül vagy közvetve, de minden esetben szolgálja egyúttal az oktatás fejlesztését is. Az egyetem vezetése job­ban alapozzon az egyetem komplex kutatási potenciáljára. A dokumentumok a szervezeti egységek széttagolt működésére, a külső koordinációra helyezik a hangsúlyt. Az elaprózottságból az következik, hogy az egyetem, mint minőségében meghatározó országos szervezet, a kutatás területén nem a súlyának meg­felelően jelenik meg. Kérjük, vizsgálják felül a jelenlegi felfogást, továbbá definiálják az egyetem viszonyát a közel­múltban létrejött BME Innovációs Park-kal. Tekintettel a Magyar Tudományos Akadémia és az ország vala­mennyi felsőoktatási intézménye közötti perspektivikus kap­csolat kialakitására, kérjük a nagyobb szervezeti egységek létrehozására való törekvésüket /fejlesztési elképzelésüket/ a BME fejlesztési tervében is szerepeltetni. Kívánatos, hogy a fejlesztési terv az egyetemi sportlétesít­mények fejlesztésével összefüggő helyi erőfeszítéseket, for­rásképzést is jelölje meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom