Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1987-1988

1987. november 2. (6-242) - 1. Beszámoló a BME 1986/87. tanévi munkájáról ésjavaslat az 1987/88. tanévi munkatervre - 2. Az Egyetemi Tanács állandó bizottságainak megválasztása, hatáskörük meghatározása - 3. Javaslat vezetői megbízásokra, valamint egyetemi tanári és docensi pályázatok kiírására - 4. A BME munkavédelmi szabályzata - 5. Az önköltségen szervezett oktatások gazdasági kérdéseinek szabályzata - 6. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására - 7. Egyebek

- 89 ­KIVONAT A MUNKAÜGYI MINISZTER Z«A980. (XII. 20.) MŰM S2AMD RENDELETÉBŐL 8. 8 Elmaradt jövedelem (1) Elmaradt jövedelemként azt a kárt kell megtéríteni, amely a dolgozót azzal éri, hogy a sérelemből származó munkaképtelensége, illetőleg munkaképesség-csök­kenése miatt elesik a keresetétói, vagy a sérelem előtti keresetét nem éri el. Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a dolgozó a sérelemből eredő jelentős testi fogyatékos­sága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el. (2) A munkaviszony körében elmaradt jövedelemként meg kell téríteni — mind a pénzben, mind a természetben megállapított — az elmaradt munkabért, és azon rendszeres szolgáltatások (pl.: egyenruha, nem bérjellegű természetbeni juttatások) pénzbeli értékét, amelyekre a dolgozó a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, ha azokat a sérelem bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. Nem kell megtéríteni azon szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak (pl.: védőital, munkaruha, védőruha). A természetbeni juttatások értékét a kártérítés megállapításának időpontjában érvényes fogyasztói ár figyelembevételével kell meghatározni. (3) A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elma­radt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni. Az elmaradt kereset megállapításá­nál nem vehető figyelembe a költségtérítés címén kapott összeg. (4) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell vehni azt a jövőbeli változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével már előre teljes bizonyossággal számolni lehet. 5. § Dologi kár (1) A dolgozónak mindazt a kárát meg kell téríteni, ami a sérelem folytán ruhá­zatában, használati tárgyaiban, vagy egyéb dolgaiban keletkezett. (2) A munkáltatónak az (1) bekezdésben meghatározott kártérítési kötelezettsége — a szándékos károkozást kivéve — nem terjed ki az olyan dolgokban bekövetkezett károkra, amelyeknek a munkahelyre történő bevitelét az Mt. V. 84. §-ának (3) bekez­dése alapján megtiltotta, illetőleg korlátozza. (3) A dologi kár összegének kiszámításánál a kártérítés megállapításának idő­pontjában érvényes fogyasztói árat kell alapul venni, kivéve, ha a dolgozó — a mun­káltatónál biztosított kedvezményes beszerzés folytán — a dolgot alacsonyabb áron szerezheti be. A kártérítést az avulás figyelembevételével kell megállapítani. (4) Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kártérítés­ként a javítási költséget kell megállapítani. 6. § Költségek A munkáltató köteles megtéríteni a dolgozó olyan költségeit, amelyek a sérelem következményeinek elhárításához szükségesek (pl. az otthoni ápolással járó többlet­költségek). Meg kell téríteni továbbá a sérelemmel kapcsolatos egyéb indokolt költ­ségeket. 7. § A hozzátartozó kára (1) A sérelem következtében meghalt dolgozó által eltartottak olyan összegű tar­tást pótló kártérítést igényelhetnek, amely szükségleteiknek — a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető keresetüket (jövedelmüket) is figyelembe véve — a sérelem előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja. (2) A munkáltató köteles megtéríteni a hozzátartozónak a sérelemmel összefüg­gésben felmerült dologi kárát, továbbá indokolt költségeit is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom