Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1986-1987
1987. május 25. (1007-1232) - 1. Beszámoló a Gépészmérnöki Kar munkájáról - 2. Javaslat a BME Vegyészmérnöki Karán Élelmiszeripari és Biotechnológiai Szak indítására és tantervére - 3. A HM kiegészítő képzés tantervei - 4. Javaslat az 1987-ben induló energetikai üzemmérnökképzés oktatási célkitűzéseire és tantervére - 5. Az Egyetemen folyó oktató-nevelő munka hallgatói véleményezésének egyetemi szabályai - 6. A BME Közművelődési Szabályzata - 7. Javaslat arany-, gyémánt-, vas-és rubindiploma adományozására - 8. Javaslat doktori szigorlat szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadására
A Gépészmérnöki Kar kereken három éve, 1984. február 6-án számolt be munkájáról az egyetemi tanácsnak. Azóta a kar működését két ellentétes tendencia jellemzi. Az egyik, hogy adottságaink a működési költségeket, a felszerelést és fejlesztést illetően - éppen úgy, mint az egyetemen változatlanul szűkösek, a kar egyéb jellemzői pedig többnyire csak kis mértékben változtak. Ez természetesnek tekinthető, hiszen a legutóbbi beszámoló óta kevés idő telt el. Munkánk másik, az előzővel ellentétes jellegzetessége az volt, hogy a kari közélet - ezen belül a KISZ és a hallgatói képviselők aktivitása - a korábbiakhoz képest jelentősen megélénkült. Ezt részben a reformfolyamatban való aktiv közreműködésünk, valamint a kar fejlesztési tervének kidolgozása és végrehajtásának megkezdése váltotta ki. Az a tény, hogy a Politikai Bizottság határozatát követő néhány év pangását - különösen az elmúlt másfél-két évben rendkivül intenziv, rövid határidőkkel szoritott munkaszakasz váltotta fel, az elért haladás mellett gyakran vezetett torlódásra s váltott ki feszültségeket. Gyakori volt az a panasz, hogy a rövid határidők nem adtak módot az elmélyült felkészülésre és az érlelő vitákra, valamint az is, hogy a javaslattevők nem érzékelték javaslataik realizálódását. A kar vezetése igyekezett e tapasztalatokat figyelembe véve, saját tevékenységét ésszerűen szervezni, a vitát türelmesen vezetni. Ezzel együtt sok volt az érdekösszetüzés, a már lezárt kérdések ujravitatására irányuló szándék, esetenként a csoportérdekek túlhangsúlyozása. Régi megfigyelés, hogy az érdekek elsősorban az óraszámok kérdésében ütköznek, igy jelenleg is e témában van a legélesebb vita. A kar vezetése arra törekszik, hogy az egyetemi és kari fejlesztési tervben leirtakat az elvi-politikai elhatározások szellemében, az érdekek nyilt és őszinte vita keretében történő ütköztetésével, a kar kollektív érdekeinek az egyéni és csoportérdek fölé emelésével, határozottan és következetesen érvényesitse.
