Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

- A3Kövesrió dr. Gillcze Éva dékánhelyettes Közlekedésmérnöki Knr A felsőoktatásban fizetendő dijak rendszerére vontalcozó vitaanyag a felvételi eljárási dijakkal, az első és a további oklevelek megszerzését szolgálé képzés tandijaival, a megismételt vizsgák dijaival és a különéljárási dijakkal foglalkozik. Az I. pont meghatározza a felsőoktatás szintjeit alapképzés és továbbképzés szerint, azonban - s ez számomra ellentmondásnak tünilc - az alapképzéshez sorolja a második és további oklevelek megszerzését az alapképzésettségtől eltérő vagy azt kiegészítő ujabb főiskolai vagy egyetemi oklovél megszerzése esetén is. (X/lb) Hangsúlyozza. a felsőfokú alapképzés ingyenes voltát (l/lc) illetve azt, ha nem ingyenes, akkor milyen tanulmányi eredménytől kell tandíjat fizetni, Ugyanakkor a Il/a pontban megállapítja, hogy a tandij részét képezi az értelmiségi pályára valé alapos felkészülést ösztönző hallgatói érdekeltségi rendszernek Ez utóbbi gondolatot elfogadva a tandijrondszert nem lehet elválasztani a teljes hallgatói érdekeltségi rendszertől, tehát a tanulmányi eredményeket követő különböző juttatásoktól Csak azzel összhangban, nagyságrendjében ezt kövotve határozhatók meg a tandijösszegek. Ugy vélem az I. és II. pontban leírtakban rejlik néhány ellentmondás az alapképzést, a továbbképzést, az első és további oklevelek meghatározását és az ingyenesség megfogalmazását illetően. A II- pont, amely a díjrendszer alapelveit részletezi, r TT/c pontban sz első oklevél megszerzésében és a kiegészí tő - gyetemi alapképzésben résztvevő félévismétlő ill elégséges tanulmányi eredményű hallgatók számára teszi kötelezővé e tandij fizetését. Itt hangsúlyozni kellene a szakmacsoporton belüli kiegészítő alapképzést A bk's l'k <s tnvábl i ok 1' ' 1 megszerzésénél túlzott a tandijmentességi követelmény, különösen akkor,