Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

É^lTÖMtRNí )Kl k / A felsőoktatási intézmények szervezetéről és működéséről szóló miniszteri rendelet. I. A koncepcióban adott részletezés arra utal, hogy az egye­tem vezetésében nagyobb szerepet kell adni a képzésben ér­dekelt vállalatoknak, kutatóintézményeknek (legalább is a feladatok meghatározása szintjén), valamint a képzést irá­nyitó hatóságoknak. Erre utal, hogy a Regionális Tanác s javasolt összetételében képviselethez kell juttatni "a felsőoktatási intézmények mellett a tudományos fejlesztő stb. intézményeket"; az Egyetemi Tanácsban meghivott , szavazati jogú képviselő­ként részvételt kell biztosítani "a képzésben érdekelt minisztériumok (országos hatáskörű szervek,) a képzés és kutatás szempontjából jelelntősebb szervek, vállalatok képviselőinek". Végül is hasonló elvek érvényesülnek a kari tanácsok vonatkozásában is. Ugy Ítélhető, hogy ez a rendszer túlságosan egybevegyiti a koncepcionális és operatív vezetési feladatokat. Különösen amennyiben a Budapesti Műszaki Egyetem vonat­kozásában Regionális Tanács felállításra kerülne (és en­nek indokoltsága egyelőre mind az Egyetem egyedi szerepe, mind pedig a budapesti régió különleges helyzete miatt tisztán nem látható előre), akkor az Egyetemi Tanács fe­ladatkör e és ebből kifolyólag összetétele is a javasol­tadtól eltérő kell, hogy legyen. így elsősorban a meg­hivott, szavazati jogú tagok száma és köre erősen re­dukálható . Az általános vélemény különben az is, hogy a számitások szerint 70-80 fős egyetemi tanács (ennyi résztvevő adód­nék a javasolt változatokból) vezetési feladatok végzé­sére túlságosan nehézkes. Fokozza ezt a problémát az a kívánalom, hogy az ülések hallgatók és oktatók számára nyilvánosak legyenek, ez technikailag kivihetetlen. in.

Next

/
Oldalképek
Tartalom