Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése

- 14 10. III. fejezet k/b pont. Nem értünk egyet a szóbeli vizsgált nyilvánosságával. Ennek előirása nem volna jó hatással az egyébként is vizsgalázas felvételizőre. A nagyobb nyilvánosság, az elkerülhetetlen megnyilvánulások még nagyobb feszültséget okozhatnak, a nyilvánossággal együtt járó jövés-menós pedig a vizsgázó koncentrálását, elmélyült munkáját zavarná. Különösen veszélyesnek látjuk a közeli hozzátartozó részvételének engedélyezését. Nyilvánvaló nem minden hozzátartozó élne e lehetőséggel. Feltételezhető azonban, hogy nem "a hátrányos helyzetűek" hozzátartozói lcivánnának a vizsgán résztvenni, viszont nem mulasztanák el a részvételt azok akik gyermekükkel szemben elfogultak, s esetleg helytelenül , értelmezik a látott-hallottakat, s főleg a vizsga után helytelenül kívánják azt felhasználni. A nyilvánosság bevezetése sommilyen haszonnal, nemes cél előmozdításával nem járna, viszont szélsőséges esetekben hozzáértés hiánya vagy elfogultság miatt esetleg káros in'dulatolc elszabadulását idézhetné elő. A vizsga nyilvánossága igen zavaróan hatna a vizsgabizottságra is. A bizottságnak az adott pontokat, a pályázóról kialakítandó véleményt ós javaslatot meg kell vitatnia. Ez kívülállók jelenlétében teljességgel elképzelhetetlen. A BME a szükséges tárgyi feltételeket /terem, annak berendezése, várakozó helyiség, stb./ sem tudná biztosítani, hiszen naponként mintegy 80-100 vizsgabizottság esetében kellene a feltételeket megteremteni. Minden valószínűség szerint a felsőoktatási intézmények többségében hasonló gondot okozna a tárgyi feltételek hiánya. Meg kell említeni még az "idő" feltétel hiányát is. Hiszen, ha csak a vizsgázók 50^-ának a hozzátartozója kivárnia a vizsgákon résztvenni, akkor is nagyon elhúzódna a vizsga időtartama. Egyöntetű javaslatunk, hogy ne tegye lehetővé a jogszabály a vizsgák nyilvánosságát.