Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése
- 4 A hallgatók kötelességei t az Otv. taxative felsorolja a 33.§ /3/ bekezdésének a-f. pontjaiban. E kötelezettségek - amelyek felsorolásától itt eltekintünk - alapvetően un. "belső", a hallgató és a felsőoktatási intézmény közötti jogviszonyhói fakadnak. Ugy tűnhet tehát, hogy a hallgató "külső" magatartása nem képezhet fegyelmi vétséget, azaz pl. bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése nem lehetne fegyelmi eljárás alapja. Ez azonban nincs igy! Az Otv. 3 3 - § /3/ bek. f/ pontjának második fordulata előirja, hogy a hallgató " fegyelmezett magatartásával járuljon hozzá a nevelés ioktatási intézmény jó hírnevéhe z". E rendelkezésből következik, hogy az olyan "külső" vétkes magatartás, amely a felsőoktatási intézmény jó hirnevét súlyosan sérti vagy veszélyezteti, szintén fegyelmi vétség. Ellenkező esetben nem járna fegyelmi következményekkel pl. a tolvaj, garázda vagy éppen emberölést elkövetett hallgató cselekménye. Ezt elképzelhetetlennek és megengedhetetlennek tartjuk! Értelmezésük megegyezik a munkajo g szabályozásával is. A Munka Törvenykönyve szerint ugyanis a dolgozó köteles a munkahelyén kivül is a munkaköréhez méltó magatartást tanusitani. Azt, hogy az adott esetben milyen magatartás az, amely már méltatlan a dolgozó munkaköréhez, az eset összes körülményei alapján dönthető el /pl. egy verekedés, garázdaság annak ellenére, hogy a munkahelyen kivül került rá sor, a fegyelmi felelősséget megalapozza; ezzel szemben egy - a munkavégzéssel össze nem függő - gondatlanságból okozott közlekedési baleset nem lehet alapja a munkaügyi fegyelmi eljárásnak./ Össze f og la 1 v a: Javasoljuk, hogy az R. a fegyelmi vétség fogalmát a következőképpen definiálja:
