Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1986. január 13. (493-889) - 1. A felsőoktatásra vonatkozó új jogszabályok koncepcióinak véleményezése
20. szám MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY 879 b) A továbbképző iskola — az általános iskolát végzettek közel teljes mértékű középfokú továbbtanulására tekintettel — megszűnik. cj A felsőfokú oktatási intézmények közül az egyetemi jellegű főiskola és a felsőfokú intézet — intézménytípusként — megszűnik. Az egyetemi jellegű főiskolák jogállásuk szerint jelenleg is egyetemeknek minősülnek, így az elnevezésbeli különbség felesleges. A felsőfokú intézetekben folyó képzés pedig — tartalma és általános színvonala alapján — főiskolai szintű képzésnek minősíthető, ezért külön típusként való megjelölése nem indokolt. d) Alapfokú művészetoktatási intézményként ez idő szerint csak a zeneiskola működik. Ennek ellenére a javaslat a nevelési-oktatási rendszer intézményei között nem a zeneiskolát, hanem azt az intézménykategóriát („alapfokú művészetoktatási intézmény") jelöli meg, aminek ez minősül. Ezzel a szabályozási móddal — a törvény módosítása nélkül — más művészeti ágakban is lehetővé teszi a zeneiskolához hasonló oktatási intézmények létrejöttét, és azokat is a jellegüknek megfelelő szabályozás hatálya alá vonja. Az iskplai nevelés-oktatás intézményei közül a javaslat csak azokat nevezi meg, amelyekből hálózat működik, az egyedi oktatási intézményeket pedig — mivel azok törvényi szabályozása nem indokolt — összefoglalva [13. § (2) bekezdés e) pont] jelzi. A felsőoktatási intézmények, valamint az egyedi intézmények felsorolását a törvény időállósága érdekében külön jogszabályra utalja. A magánoktatást a javaslat iskolarendszeren kívüli oktatásnak tekinti, s utal a művelődési miniszter jogkörébe adott szabályozásra (13. §). 2. A nevelési-oktatási intézmények feladatairak teljesítéséhez szükséges felszerelések, létesítmények (könyvtár, nyelvoktatást segítő eszközök, sportolási lehetőségek) jobb kihasználása, illetőleg a célszerű gazdálkodás érdekében már az 1970-es évek második felében felvetődött az egyes nevelési-oktatási intézmények egymással, illetőleg közművelődési és sportintézményekkel való szervezeti összevonásának szükségessége. Az összevonás módozatait és a feltételeket — a nevelés és az oktatás érdekeinek szem előtt tartásával — miniszteri utasítások szabályozták. A javaslat a szervezeti összevonások lehetőségét ezekre a jogszabályokra utalva szabályozza. A fejlesztési program a nevelő-oktató munka javításának egyik lényeges biztosítékát az intézményi szakmai önállóság növelésében látja. A javaslat a szakmai önállóságot nemcsak alapelvként deklarálja [10. (1) bekezdés], hanem annak tartalmát is meghatározza. A javaslat kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel. Ez a rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy működjenek azok az intézmények is, amelyek bizonyos feltételekkel nem, vagy nem kielégítő mértékben rendelkeznek (14. §>. 3. A nevelési-oktatási intézmények működésének egyik fontos elve, hogy a nevelésben, oktatásban résztvevők, illetőleg az abban részesülők —• a pedagógusok és oktatók, a tanulók és hallgatók — valamennyien cselekvő részesei legyenek a nevelés-oktatás folyamatának, egyénenként és közösségeik révén egyaránt. Az eredményes személyiségfejlődés megkívánja, hogy a tanuló, illetőleg a hallgató ne csak befogadója legyen az ismeretközlésnek, hanem képes legyen az önálló ismeretszerzésre, az alkotó közreműködésre is életkorához, fejlettségéhez igazodó formák és körülmények között. Sajátosan egészíti ki az oktatási intézmény tevékenységét a diákotthoni, kollégiumi nevelőmunka, valamint — elsősorban a veszélyeztetett, illetőleg az állami gondozott tanulókra vonatkozóan — a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben folyó nevelőmunka is (15. §). 4. A nevelési-oktatási intézménynek elő kell segítenie, hogy a tanulók a tanórán kívül is hasznosan, az egészséges életmód szokásait is elsajátítva tudják idejüket eltölteni. A napközi, tanulószobai, diákköri, szakköri és klubfoglalkozások változatos rendszerével kell gondoskodni arról, hogy a tanulók a szorosan vett oktatási — tanórai — tevékenységeken kívül is érdeklődésük szerint bővíthessék ismereteiket, fejleszthessék képességeiket (16. §). 5. A gyermek- és ifjúságvédelem feladatait külön intézményrendszer látja el. A nevelési-oktatási intézmények is részt vesznek azonhan ebben a tevékenységben, elsősorban a felderítés és a megelőzés nevelési eszközökkel teljesíthető tennivalóiban. Erre tekintettel a javaslat összegezi a nevelési-oktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi feladatainak elveit (17. §). 6. Ha a nevelési-oktatási intézmények változatos művelődési, mozgási és testedzési lehetőséget akarnak biztosítani a tanulóiknak, ehhez szükség. van a közművelődési, illetőleg sportintézményekkel való folyamatos és szoros együttműködésre. 7. A javaslat a nevelési-oktatás (intézmények) irányítására vonatkozó hatáskörök jogszabályi fogalmait megújítja: a) „központi irányító" hatáskörként szabályozza — a művelődési miniszter ágazati irányító hatáskörét, valamint — az óvodai nevelés, az alap- és középfokú iskolai nevelés-oktatás, a diákotthoni és kollégiumi nevelés-oktatás (az óvodai hevelés kivételével a továbbiakban együtt: alap- és középfokú nevelésoktatás), valamint az alapfokú művészetoktatás — nem ágazati — miniszteri irányítását, továbbá a középfokú szakoktatásban a „szakirány szerint illetékes miniszter"-i hatáskört; b) az óvodák, az alap- és középfokú nevelésioktatási intézmények, valamint az alapfokú művészetoktatási intézmények létesítését és fenntartását továbbra is irányítási hatáskörként szabályozza; i
