Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1985. december 16. (278-492) - 1. Beszámoló a Vegyészmérnöki Kar munkájáról, különös tekintettel a kétlépcsős képzés tapasztalataira és továbbfejlesztésére - 2. Az 1986 februárjában induló új szakmérnöki szakok tantervei - 3. Előterjesztés a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel történő kitüntetésre - 4. Javaslat a BME 1986. évi költségvetési, felújítási és beruházási tervére; a fejlesztési és részesedési alap felhasználási programjára - 5. Különfélék

- 30 ­A 2.1 táblázatban a BME Vegyészmérnöki Karán 1972-85 között üzemmérnöki végzettséget szerzettek számát tüntettük fel. 1978-tól ezek a számok a ta­nulmányukat tovább nem folytató, üzemmérnökként el­helyezkedőket jelentik. Ettől az évtől kezdve ugyan­is mindenki üzemmérnökként végzett, de a korábbiak­ban emiitett feltételek teljesülése esetén a hallga­tók egy része folyamatosan folytathatta tanulmányait az okleveles fokozaton. Mindezeket figyelembe véve 1972 és 1985 között össze­sen 679 hallgató végzett üzemmérnökként. Az államvizs­ga jegyzőkönyvek feldolgozása alapján megállapíthat­tuk, hogy ezek közül később mindössze 127-en szerez­tek egyetemi szintű végzettséget. Tehát ma mintegy 550 Karunkon végzett üzemmérnök, tevékenykedik a nép­gazdaság különböző területein. Képzésünk a vegyészmérnöki szakma egy-egy igen szük szakterületére eső néhány főiskola irányába is nyi­tott. Egy éves, sikeres különbözeti vizsgaidőszak után nyernek felvételt az üzemmérnöki oklevéllel ren­delkezők az esti második fokozatra. A főiskolák szük specializációja és az ebből eredő meglehetősen gyenge alapképzettség /matematika, fizika, fizikai-kémia, szerves kémia területén/ az oka, hogy csak igen keve­sen tudják eredményesen befejezni tanulmányaikat Ka­runkon /2.2 táblázat/.

Next

/
Oldalképek
Tartalom