Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1985. december 16. (278-492) - 1. Beszámoló a Vegyészmérnöki Kar munkájáról, különös tekintettel a kétlépcsős képzés tapasztalataira és továbbfejlesztésére - 2. Az 1986 februárjában induló új szakmérnöki szakok tantervei - 3. Előterjesztés a Felsőoktatási Tanulmányi Érdeméremmel történő kitüntetésre - 4. Javaslat a BME 1986. évi költségvetési, felújítási és beruházási tervére; a fejlesztési és részesedési alap felhasználási programjára - 5. Különfélék

differenciálni a kétféle célkitűzésű fokozatnak megfelelően, és igy egységes követelményt támasztottak* Már az elágazásos struktura is kedvezően befolyásolta viszont az egyetemi oklevelet szerzettek felkészülési szintjét, a soros képzés ezt a tendenciát még hangsúlyozottabbá tette, ugyanis tartósan közepes, vagy ennél jobb tanulmányi eredmény kell a második fokozatot előkészitő úgynevezett kritérium tárgyak felvételéhez. /Az elégséges tehát nem elégséges a vegyészmérnöki oklevél megszerzéséhez/. A kritérium tárgyakból összesen 5x2 órát kell eredményesen hallgatni a 3-6. félévekben. A hallgatók közül azok vehetnek fel ezekből a tárgyakból félévenként maximum hármat, akik az előző félévben legalább 3,0 tanulmányi átlagot értek el. A tanulmányi átlagból és a kritérium tárgyak letételéből álló feltételrendszer együttes teljesitése egészséges versenyt indit el a hallgatók között és egyúttal egyéni kezdeményezőkészséget is igényel. A kritérium tárgyak felvételénél a hallgatók bizonyos "csomagokból" választhatnak egy-egy tárgyat /a matematikai, fizikai és fizikai-kémiai, kémiai, műveleti, biológiai és mikroelektronikai csomagok általában 4-5 kritérium tárgy közötti választás lehetőségét jelentik; a kritérium tárgyak rendszere a moduláris képzés elemeit is hordozza/. A kritérium tárgyak felvétele mellett az üzemmérnökként végzők specializáltabb kép-