Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. június 9. (1399-1629) - 1. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására - 2. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 3. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 4. Az Egyetem 1981-85. évi kutatási terve végrehajtásának értékelése és az 1986-90. évekre szóló középtávú kutatási terve - 5. Javaslat doktori oklevél honosítására - 6. Különfélék

tevőit. Kidolgozták az egyéni és az oktatási célra alkalmas szin­harmóniakereső berendezést, amelyet szolgálati szabadalomra be­jelentettek. Olyan eszközöket és berendezéseket dolgoztak ki, ame­lyek alkalmasak a színek közötti összefüggések egyszerű uton való elsajátítására, ill. megtanítására. Az eszközöket szolgálati sza­badalomra bejelentették.Tárgy, eszköz, könyv, film, software for­májában hasznosítható eredményeknek a forgalmazását az AKADIMPEX megkezdte. Több külföldi országban, igy pl. Japánban, Braziliában, Izraelben, Franciaországban a kutatások eredményeit a felsőfokú oktatásban használatba vették. A Commodore 64 számitógépre progra­mot dolgoztak ki a KOLOROID és a CIE XYZ rendszer közötti transz­formációira. A városi mikroarchitektura és a városesztétika kapcsolat a /Tk/ Az elmúlt évben több terület kiválasztásával, olyan módszer kere­sése - és kialakítása történt meg, amely lehetőséget teremt az egyes településszerkezeti részek egymástól eltérő, városesztétikai szintű kezelésére. Az egyes településszerkezeti egységek fotódo­kumentációs feltárása módot ad az ott elhelyezkedő városi mikro­architektura tanulmányozására, elemzésére. Az egyes mikroarchi­tekturális elemek osztályozása, csoportosítása - rendszer kialakí­tás - módot ad arra, hogy az egyes területekre jellemző mikro­architektura elemeket felmérje és kiválassza a rendszer használója. Környezetünk tér- és tömegformálási kérdése i /Ám/ Megbizó: Tudományszervezési és Inf. Intézet A kutatási téma három éven át tartó feldolgozása során sikerült va­lamennyi célkitűzést teljesíteni, amelyeket a programban az építé­szeti formálással kapcsolatban előirányoztak. A kutatási eredménye­ket egyetemi tankönyvben összegezték. Az elemi formák és a belőlük származtatható felületi alapegységek segítségével vizsgálták meg a fényvisszaverődés és emisszió kér­déseit. Az összetett formák egyik vállfajaként foglalkoztak a mérnöki alkotásokkal, utak, hidak, alagutak szerkesztéseivel. A felületi alapegységek perforációjával keletkező téráthatásokkal az építészeti keretezések eseteit vizsgálták meg. A komplex építészeti együttesek épített és organikus környezetét alkalmazták a "landscape architec­ture" tanulmányozásánál. /Fasorok, facsoportok stb./. A képzőművé­szeti alkotások imaginárius formáit az építészeti kompozíciók kere­tében vizsgálták. A környezetfejlesztés elmélete, módszerei és nevelési eszköze i /Ám/ Megbizó: Tudományszervezési és Inf. Intézet A kutatás harmadik területét a Kar által finanszírozott Audovizuá­lis Laboratórium oktatástechnológiai fejlesztésére helyezték. Már nemcsak kisérleti szinten, hanem a tényleges oktatási gyakorlatban sikerült bemutatni olyan valós térépitési modellezést, ami építész­mérnök hallgatók féléves terveiben is feldolgozásra került. Ezek olyan modell-tervek, amelyek a kiválasztott tércsoportot totális környezet-rendszerével együtt dolgozza fel /világitás, berendezés, szinalkalmazás, fakturaképzés, akusztikai felületképzések és mérés, fotózás és filmkészítés stb./.Ezáltal megvalósulhat a komplex kör­nyezet-épités, tervezés, elemzés korszerű, az oktatástechnológiával támogatott speciális rendszere, természetes méretekben. Ez jelenti az optimális tér-szimulációt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom