Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. május 19. (1127-1398) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Személyi kérdések: javaslat a Mérnöki Továbbképzési Tanács elnökének megbízására és javaslat tanszékvezetői megbízásra - 2. A Központi Oktatási Egységek Természet-és Társadalomtudományi Karrá való átszervezése - 3. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására a „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” címmel megrendezésre kerülő konferencia alkalmával - 4. Javaslat a BME Emlékérme adományozására dr. Barbara L. Morris, a St. John’s Egyetem oktatási elnökhelyettese részére - 5. Javaslat a BME Emlékérme adományozására a „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” címmel megrendezésre kerülő konferencia alkalmával - 6. Előterjesztés a BME Villamosmérnöki Karán Informatika szak létrehozására - 7. Javaslat a Finommechanika-Optika Tanszék és az Alkalmazott Biofizikai Laboratórium összevonásával intézet létrehozására - 8. Javaslat a Gépészmérnöki Kar új levelező tantervére, valamint a műszaki szakoktatói szak új tantervére - 9. Az 1985. évi szerződéses tevékenység értékelése - 10. Jelentés a BME 1985. évi gazdálkodásról - 11. Különfélék - 1. Javaslat doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadására - 2. Javaslat doktori oklevél honosítására

- 6 ­kulását bizonyitja. A mindennapi munka során továbbra is szorgalmazzuk, hogy az egyes szerződések teljesitéséhez az anyagszükségletet lehetőleg a másik fél biztositsa. Az elszámolt költségek között 5o,7 %-os arányával jelentős szerepe volt az Egyéb költségek tételnek. Ezen belül szere­pelnek a találmány bejelentési és a fenntartási dijak is. Ezeknek a dijaknak a visszatérítésével a jövőben is minden olyan esetben számolni kell,amikor az árbevétel találmány hasznosításából származik, vagy szerződéses munka teljesí­tése során egyetemi találmány felhasználására kerül sor. Várható tehát, hogy az "Egyéb költségek" tétel összege továbbra is növekedni fog. 2.2 Jutalmazási alap. A közvetlenül résztvevők jutalmazására szolgáló összeg 3,1 mFt-tal nőtt de az árbevételhez viszonyított aránya 0,8 %-kal csökken. A viszonylagos csökkenés oka az, hogy a találmány hasznosítási árbevételekből döntően feltalá­lói dij keletkezik és csak kis összegű jutalom fizetés történik. Másszóval a közvetlen jutalomként kimutatott összegen tul az egyéb költségek között elszámolt 24,4 mFt feltalálói dij is kifizetésre került, amely szintén egyetemtől szár­mazó jövedelem. A jutalomátlagok alakulásáról a 6.sz. táblázat adatai ad­nak tájékoztatást, amelyek szerint kirivó jelenség nem mutatkozik. Az egyetem dolgozói közül 9o fő lépte tul előzetes enge­déllyel a jövedelem korlátot. Közülük 42 az Építőmérnöki, 24 a Villamosmérnöki Kar dolgozója. Két olyan kérelem volt amelyeket az illetékes dékán nem talált megalapozottnak. A jövedelmek terén a kari jelentések és statisztikai adatok alapján szabálytalanságok nem fordultak elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom