Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1986. május 19. (1127-1398) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Személyi kérdések: javaslat a Mérnöki Továbbképzési Tanács elnökének megbízására és javaslat tanszékvezetői megbízásra - 2. A Központi Oktatási Egységek Természet-és Társadalomtudományi Karrá való átszervezése - 3. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására a „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” címmel megrendezésre kerülő konferencia alkalmával - 4. Javaslat a BME Emlékérme adományozására dr. Barbara L. Morris, a St. John’s Egyetem oktatási elnökhelyettese részére - 5. Javaslat a BME Emlékérme adományozására a „Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában” címmel megrendezésre kerülő konferencia alkalmával - 6. Előterjesztés a BME Villamosmérnöki Karán Informatika szak létrehozására - 7. Javaslat a Finommechanika-Optika Tanszék és az Alkalmazott Biofizikai Laboratórium összevonásával intézet létrehozására - 8. Javaslat a Gépészmérnöki Kar új levelező tantervére, valamint a műszaki szakoktatói szak új tantervére - 9. Az 1985. évi szerződéses tevékenység értékelése - 10. Jelentés a BME 1985. évi gazdálkodásról - 11. Különfélék - 1. Javaslat doktori szigorlatok szakmai kandidátusi vizsgaként történő elfogadására - 2. Javaslat doktori oklevél honosítására

-22 szerek és a gépesítéssel kapcsolatos automatizálás. A másikra elsősorban a konstrukció és technológia jellemző. Ide tartoznak a villamos energiaátalakitók és a villamos készülékek, valamint olyan határterületi témák, mint a villamos hőtechnika vagy a világítástechnika. Ez a kettőség felveti azt a kérdést is, hogy egy erősáramú ágazat foglalkozzék mindkét témakörrel, vagy a rendszerszemléletet követelő képzés más folyamatirányítási témákkal együtt alkosson egy ágazatot és a konstrukciós erősáramú ágazat legyen a másik. Ebben a kérdésben még nem alakult ki határozott vélemény. _Az Erősáramú Intézet mindkét témakör oktatásában érdekelt. A szakirányú ágazati képzéssel összefüggő másik kérdés a száktárgyak tananyagának jellege és kapcsolódása az alapképzéshez. Az egyik .felfogás szerint az általános képzés megadja azokat az ismereteket, amelyeki-e egy informatika szakos mérnöknek szüksége van és a szaktárgyak olyan villamosmérnöki szakismeretet nyújtanak, ahol a végzett mérnök az informatikai képzettségét hasznosíthatja. Ebben az esetben a szaktárgyak tananyaga anynyiban tér el a jelenlegi szaktárgyi képzéstől, hogy tömörebben összefoglalva csak a legfontosabb témákat tárgyalja és néhol rámutat az alapképzésben tanultak alkalmazási lehetőségeire. A másik felfogás szerint a szaktárgyak a saját témakörükben az alapképzésben tanultakra támaszkodva konkrétan az informatika szakos villamosmérnök által elvégzendő feladatokat ismertetik meg. Ebben az esetben a végzett mérnök nem kap általános képet a szakterület minden részéről, hanem csak arról, ahol a munkájára elsősorban szükség- van. Mivel a szaktárgyi oktatásnak ez a kétféle megközelítése nemcsak az erősáramú ágazat problémája, a szak koncepciójánál;: kell a tananyag jellegét meghatároznia. Az Erősáramú Intézet bekapcsolódását és az informatika szakon adódó oktatási feladatait vizsgálva mindegyik oktatási egység