Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986

1985. szeptember 16. (28-112) - 1. A BME távlati fejlesztési terve

- 2 ­T A fórum résztvevői ugy vélik, hogy az egyetemfejlesztési terv az alaptételeket nem érintő kisebb változtatósokkal együtt, helyes kiindulópontja a konkrét egyetemfejlesztési munkálatok megkezdé­sének . Mielőtt a terv egyes pontjairól véleményt mondanánk, kiemeljük az általunk leginkább támogatott főbb gondolatokat: - az uj felfogású értelmiség, mint képzési cél szerepeltetése; - a készségfejlesztés egyenrangúvá tétele az ismeretközléssel; - a tantárgycsoportos, rugalmas képzési struktura felvázolása; - a graduális képzés, posztgraduális képzés és a tudományos ku­tatás, mint három egyenrangú alapfunkció szerepeltetése; - egy szorosabb, közvetlenebb oktató-hallgató kapcsolatra épülő képzés igénylése; - a nyelvoktatás szerepének hangsúlyozása; - az intenziv fejlesztés célkitűzése; - a posztgraduális képzés, ezen belül a szakraérnökképzés előtér­be kerülése; - határozott szándék az ország tudományos életében való fokozott szerepvállalásra; - az oktatói kar nagyobb nyitottságának igénylése. Konkrét - pontokhoz kapcsolódó - vélemények: 1. A feltételek alakulása E fejezettel kapcsolatos általános észrevételünk, hogy hiány­zik annik kihangsúlyozása, miszerint a körvonalazott felté­telek ma még nincsenek meg, azokra csak szómitunk, s felké­szülünk kialakulásukra /l.,2.,5. pontok/ 2. Kern értünk egyet azzal a gondolattal, hogy a társadalomnak nem érdeke elhelyezkedéstől függetlenül az egyenlő mértékű dotáció. A mérnöki szintű munka a társadalom számára legalább akkora hasznot hajt, mint az egyén, és az őt foglalkoztató munkahely számóra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom