Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1984-1985
1984. szeptember 24. (5-74) - 1. Beszámoló az Egyetem 1983/84. tanévi munkájáról és előterjesztés az 1984/85. tanévi munkatervre - 2. Javaslat a tanácsi bizottságok kiegészítésére - 3. Javaslat vezetői megbízásokra - 4. Javaslat Állami Díj adományozására
- 14 nyosan teljesítette az ellenőrzött oktatók 89.8%-a. A továbbképzési terveik eredményes teljesítésével egyre többen tesznek eleget a követelményrendszer előírásainak. Ez azt is jelenti, hogy az Egyetem, a karok és a tanszékek biztosítják a feltételeket a teljesítéshez, továbbá, hogy a vezetők általában kellő figyelmet forditanak munkatársaik továbbképzésére. Az 1983/84. tanévben inditott oktatói és egyéb dolgozói továbbképző tanfolyamokon 55 csoportban 496-an tanultak. Erőteljesen csökkent a jelentkezés a pedagógiai tanfolyamra és az orosz nyelvtanfolyamokra. Ez a tendencia ellentétes az egyetempolitikai törekvésekkel. Ezért szükséges, hogy a közvetlen vezetők határozottabb igénytámasztással megszüntessék a továbbképzési törekvésekben mutatkozó torzulásokat és érvényt szerezzenek célkitűzéseinknek. A lezárult tanévben 8 fő fejezi be az egyéves termelőmunkahelyi tapasztalatszerzést és ujabb 9 főt jelöltek a karok, illetve a KOE a gyakorlat megkezdésére. Velük is számolva 117 főre emelkedik az 1980-ban inditott akció keretében gyakorlatot teljesítők aránya. A pályakezdő - 5 éven belül első alkalommal munkába lépett - fiatalok helyzetének felülvizsgálata is megtörtént. Ennek keretében 230 fiatal dolgozó helyzetét és munkáját értékelték. Közülük 111 oktató vagy kutató, 59 fizikai dolgozó, a többi alkalmazott. 17%-uk párttag, 65%-uk KISz tag. Az értékeltek 32%-a nő. A tapasztalatok szerint a pályakezdők kellően beilleszkedtek környezetükbe, továbbképzésük, fejlődésük biztosított. Aktivan kiveszik részüket a közéleti - társadalmi tevékenységből is. Gondjaik között első helyen továbbra is a lakásszerzés áll. Egyes szervezeti egységekben /SzAK, Könyvtár/ a zsúfoltság neheziti a munkájukat. Szóvá tették a külföldi utazási lehetőségek szűkös voltát is. Az egyetemi kádermunka az utánpótlás tekintetében az 5 éves káderutánpótlási tervek, illetve a vezetöutánpótlási tervek alapján folyt. Egyre gyakoribb, hogy főállású kinevezés előtt a jelölttel az adott munkahely már valamilyen kapcsolatban volt, igy a kiválasztás konkrét ismeretekre támaszkodhat. A mobilitásra törekvés továbbra sem hozott kellő eredményeket. Az-