Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1984-1985

1984. november 12. (75-166) - Nyilvános ülés - Zárt ülés - 1. Javaslat a BME demonstrátori szabályzatára - 2. Beszámoló a Közlekedésmérnöki Kar munkájáról - 3. Javaslat doktori szigorlat szakmai kandidátusi vizsgaként való elfogadására - 4. Tanszékvezető helyettesítésére javaslat

inkább az oktatás-nevelés kerül, amihez döntő előfeltétel a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés, valamint az aktiv közélet. A kádermunka nyíltsága nőtt, a dolgozók mellett mindinkább támaszkodik a hallgatókra is. AKAR SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, VEZETÉSE A karon hét önálló oktatási szervezeti egység van, ebből kettő intézet: Közlekedéstechnikai és szervezési intézet Közlekedésüzemi osztály Közlekedési és vállalati gazdasági osztály Közlekedésautomatikai osztály Kari számító központ Járműgépészeti intézet Aero- és termőtechnika tanszék Gépjármüvek tanszék Vasúti jármüvek tanszék Építő- és anyagmozgató gépek tanszék Gépelemek tanszék Gépipari technológia tanszék Matematika tanszék Mechanika tanszék A két kari intézet működési feltételei igen eltérőek és változóak voltak. Ez, továbbá a rövid működési idő nem tette lehetővé olyan egyértelmű tapasztalatok szerzését, hogy az integráció ténylegesen javitotta-e a munkafeltételeket, összehangoltabbá, hatékonyabbá vált-e jelentősen emiatt az oktatók munkája. Az egyes működési területeken az intézetek általában ellátják feladataikat, a teljesítés színvonala, eredménye nem marad el a tanszéki formában elérhetőtől, ugyanakkor a labormunka, az eszközgazdálkodás, valamint a könyvtárak tekintetében felülmúlja azt. E tapasztalatok alapján önálló tanszékek is közösen üzemeltetnek laboratóriumot, könyvtárat. A kari tanácsot, az elnökséget, a különböző bizottságokat az előírásoknak megfelelően működtetjük. A kari tanácsnak 31 szavazati jogú tagja van, az elnökség 13 tagú. A bizottságok átlagosan 5-6 főből állnak. 18